114358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás szénhidrogének katalitos szintézisénél a termelési hányad fokozására
ban dolgozva a legnagyobb óvatosság betartásával sem érhetjük el. Több fokozatban való munkamód metán szintézisénél a szén oxidjaiból és hidrogénből már is-5 meretes, de a reakciótermék közbenső eltávolítása nélkül, ismeretes továbbá .a szén oxidjainak és a hidrogénnek maradéktalan katalitos átalakítása cseppfolyós alifás szénhidrogénekké, ol^ módon, hogy 10 az egy fokozatban keletkezett cseppfolyós szénhidrogéneket eltávolítjuk, míg a nem kívánatos szénhidrogéneket vízgőzzel vagy mindkettővel, fokozott hőmérsékleten újra szénoxiddá és hidrogénné ala-15 kítjuk át és azután a keletkezett gázkeveréket ugyanabban vagy egy másik kontaktusfokozatban szénhidrogénekké alakítjuk és így tovább. Az új eljárásnak azonban ehhez a két 20 eljáráshoz semmi vonatkozása nincs. Az eljárást egyébként úgy is végezhetjük, hogy egy vagy több kontaktusfokozattal körfolyamatban dolgozunk, de ez önmagában nem szükséges. 25 I. példa: 90 cm hosszú kontaktusrétegen (12 g kobalt) 190 C° hőmérséktelen óránként 12 liter gázkeveréket (1 rész, CO és 2 rész 111>) vezetünk el, amikor is normálköbmé-30 terenként egészen 110 g-ig menő menynyiségű benzint és olajat kapunk. Ha csak három 30 cm hosszú kontaktusréteget (4—4 g kontaktusrétegen óránként 190 C° hőmérséktelen 4 liter gázt ve-35 zetünk el, akkor ugyanúgy, mint a fenti esetben, a gáz minden normálköbméterére egészen 110 g-ig menő mennyiségű benzint plusz olajat kapunk. Ezzel szemben ha ugyancsak három 40 csupán 30 cm hosszú, de soroskapcsolású kontaktusrétegen (4—4 g kobalt), óránként 12 liter gázt vezetünk el és minden réteg után a reakciótermékeket (olaj plusz benzin plusz víz) leválasztjuk, amikor is 45 a rétegek hőmérsékletét úgy választjuk meg, hogy az eredeti szénoxidnak minden fokozatban lehetőleg csak egy harmada alakuljon át, akkor összesen normálköbméterenként egészen 120 g-ig menő meny-50 nyiségű olajat és benzint kapunk. Ha két párhuzamosan kapcsolt, 30—30 cm hosszú kontaktusirétegen (4—4 g kobalt) óránként 12 liter gázt vezetünk el és a gáz maradékát a két másik kontaktusréteg 55 mögé kapcsolt 30 om hosszú kontaktusrétegen vezetjük el, ha továbbá a hőmérsékletet úgy választjuk, hogy mindegyik rétegben körülbelől ugyanakkora mennyiségű szénoxid alakuljon át és minden réteg után az olajat, vizet ós benzint eltávolít- 60 juk, akkor összesen gáznormálköibméterenként egészen 1,30 g-ig menő mennyiségű benzint plusz olajat kapunk. A leírt módon az első fokozatokban alacsonyabb hőmérsékleteken dolgozhatunk, 65 amivel az egyébként képződő gázalakú szónhidrogének rovására a cseppfólyós szénhidragénekben jdbb termelési hányadot érünk el. II. példa: 70 Az egyes fokozatokban a hőmérsékletet nem tartjuk egyenlő értéken, hanem az első fokozatban legalacsonyabb és az utolsóban legmagasabb hőmérsékleten dolgozunk. Az egyes fokozatok között ,a könnyű 75 benzint és a könnyebben forró szénhidlrogéneket is eltávolítjuk, pl, hűtött olajjal való mosással vagy aktív szénnel vagy más módszerekkel. III. példa: 80 Ugyanúgy dolgozunk, mint a II. példában, de minden egyes fokozat után az öszszes kívánatos reakciótermékeket kiveszszük, még pedig az olajat 100 C°-nál melegebb, keringő mosóolajjal, a vizet vízzel 85 történő mosással, a benzint hűtött olajjal, a telítetlen gázalakú szénhidrogéneket pedig kellő koncentrációjú kén savval mossuk ki, míg a telített gázalakú szénhidrogéneket aktív szénnel távolítjuk el. 90 IV. példa: Az első fokozatokban a szénoxid teljes átalakulását úgy akadályozzuk meg, hogy a hidrogént ,a szükségesnél kisebb mennyiségben alkalmazzuk, míg az egyes fokoza- 95 tok után a gázmaradéklhoB annyi hidrogént vagy hidrogéndús gázt adunk, mint amennyi az átalakulás korlátozása érdekében célszeírű. A teljes átalakulásihoz szükséges hidrogénmennyiséget csak az 100 utolsó fokozat előtt adjuk a gázhoz. E fokozatok között a reakciótemlékeket eltávolítjuk. A jelen példa értelmében akkor célszerű eljárni, ha lehetőleg sok telítetlen szénhidrogént akarunk termelni. 105 A fentiekben ismertetett és kiviteli példák kapcsán megmagyarázott eljárást, mely tehát a molekulában több, mint egy szénatomot tartalmazó alifás szénhidrogének termelési hányadának növelésére al- no kalmas, a légköri nyomásnál kisebb vagy nagyobb nyomásokon is megvalósíthatjuk.