114354. lajstromszámú szabadalom • Papírzsák és gyártási eljárás
tuk a eső felső lapját, akkor ennek szegélyét e csőlapra fordítjuk vissza úgy, hogy a (7a) és 8a) harántszárnyak képződnek és a (9a) sarokszárnyat, a 12. ábra szerint, 5 befelé hajlítjuk. Ekkor bekenjük a (8a) szárny fiileit és célszerűen U-alakban hajlított négyszögletes (12) papírdarabot (13. és 14. ábra) takarunk a V-alakú és a (6) pontba csúcsosodó bevágásra, 10 hogy a (6) pont mindkét oldalát fedjük. Ekkor a III—III. vonal körül (13. ábra) beforgatjuk a (7a) és (8a) harántszárnyakat úgy, hogy a <8a) szárny a (7a) szárnyra borul. Ezután az egyik szárny 15 füleit, a már leírt módon, egyesítjük a másiknak odaillő füleivel. A hajtogatások célja hogy közrefogjuk a (9a) zárónyelv oldalait, elkerülve emellett, hogy a sarok megvékonyodjék ott, ahova a fel-20 metszővonal kerül. Látható, hogy ez a nyelvhajlító művelet hasonlít a közönséges talpas zsákok nyelvhajlításához, azzal az eltéréssel, hogy most hosszanti hasítékunk van ós hogy a harántszárnyak 25 elhelyezése más. A 14. ábrából látható a teljes zárónyelv. Az egybeerősített (7a, 8a) szárnyak vége fölébe U-alakú járulékos (13) takarólapot is alkalmazhatunk, hogy a kész 30 zsákok használata közben a zsáktöltőcső ne gyűrhesse el a rétegeket és hogy a cement vagy egyéb töltelék ne nyomulhasson a rétegek közé. Amint már jeleztük, a zsák szembeeső 35 sarkának;, ha úgy kívánjuk, ugyanilyen zárószerkezete lehet ós azon át távozihatik a levegő, miközben megtöltjük a zsákot. Ily esetben jó hosszú csövet vagy nyelvet dughatunk a nyelvvel elzárandó 40 nyílásba, hogy a töltőcsövön át érkező cement vagy egyéb anyag ne fúvódjék keresztül a zsákon és a másik reteszhelyen. Ha a találmány szerinti, a 15. ábrá-45 ból látható erszényráncos (harmonikás) hosszpántú csövet készítünk, akkor a munka menete szintén olyan, mint amilyet már leírtunk. A cső mellső lapjának leforgatásával alakítjuk a (7b) és (8b) 50 harántszárnyakat (ezeknek csupán sarkrészlete látható az ábrán) és a (10a) sarkszárnyakat odaillően hajlítjuk le befelé. A. (6c) pontokat kifelé hajlítjuk, hogy a (4a) erszényráno fölötti háromszögletes 55 részeket képezzék, míg a (7b) és (8b) harántszárnyak füleit, a már leírt módon, egymáshoz ragasztjuk. Az erszónyráncok teljes zárása és sarka, az erszényránc fölé nyúló (6d) háromszögletes saroktoldattal, a 16. ábrabeli részlet- 60 rajzon látható, az erszényránc fölött. Ha zárónyelvesre kívánjuk készíteni az erszényráncos zsákot, akkor hosszhasítékot kell vágnunk a csőben és egyébként is úgy kell eljárnunk, amint a 11. ábrával 65 kapcsolatosan már leírtuk. A találmány más változatánál a ragasztásos egybeerősítés úgy történik, hogy a lapszegélyeknek nincsenek kiálló füleik, hanem a szegélyek váltakozva egymásba- 70 fogódznak. A 17. ábra szerint, s lapokba derékszögű (14) ékbeugrásokat vágunk, amelyek (6e) csúcspontjai az alakítandó cső hosszanti hajlítóvonailaira esnek. Ha tekercsekből szabdaljuk a lapokat, akkor a 75 szalagok harántvágása alkalmával egyúttal négyszögecskéket vágunk ki. A lapokat úgy rakjuk egymásra, hogy ókbeugrásaik egymás fölé esnek, széleik azonban lépcsőzetesen el vannak tolva. A szokott go módon, csőalakra hajlítjuk a lapok oldalait, mikor is olyfajta csövet kapunk, melynek részletét a 18. ábra mutatja. Ügyis készíthetjük a csövek ékbeugrásait„ hogy először alakítjuk a csöveket, 85 azután ezek (14) sarkait, a 18. ábrából látható módon, 45° alatt lecsípjük. A legközelebbi lépés az, hogy a cső felső lapja végét lefelé fordítjuk 11 gy, hogy a (7c) és (8c) harántszárnyak képződnek, 90 miire beforgatjuk a (10b) harántszárnyakat. Ügy fordítjuk kifelé a (14) ékbeugrásokat és ezek (6e) csúcspontjait, hogy a sarkszegélyek behajtanak és háromszögletes (f) sarktoldatokat alkotnak, amelyek 95 egybeesnek a zsák sarokrészével. Ha ez megtörtént, akkor ragasztószerrel bekenjük és egymásra lapoljuk a harántéleket. Példaképen először a belső cső egyik végét hajlítjuk le, azután a szembeeső véget 10Q hajlítjuk rá és a többi cső ugyanígy következik egymásután. Valamennyit egyberagasztjuk úgy, hogy az élek egymásbafogódzkodnak és a 20. és 21. ábrából látható talpat kapjuk, melynek háromszög- 1 0 5 letes (6f) része a cső hosszanti hajlítóéle végére eső sarkot borítja. Ily zsáknak, a már leírt módon,, vagyis úgy készíthetünk zárónyelvet, hogy hosszában felmetsszük az egyik sarkot. no Ha zárónyelves, légmentes zsákot töltünk cementtel vagy hasonló anyaggal, akkor gyakran nehézségek származnak abból, hogy a cement, a magával ragadott levegőtől visszafúvódik. E hátrány 115 kiküszöbölése végett, önmagában ismeretes módon, levélről-levólre eltoltan lyug-
