114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére

8 .114346 zendő anyag benső összekeverése mellett a rendelkezésre álló reakciós tér legjobb kihasználását teszi lehetővé, mimellett a feldolgozandó anyag valamennyi alkaí-5 része arra kényszerül, hogy az összes tálcákon együttesen folyjon át, úgy hogy a reakcióban résztvevő valamennyi anyag a reakciós térben egyenlő hosszú ideig marad benn. 10 Induláskor a reakciós edényhez külön meleget kell hozzávezetni. Olyan esetekben is, amikor a szóbajövő reakció endotermásan folyik le, pl. vízgőz behatásakor többé vagy kevésbé széntartalmú anya-15 gokra keletkezési állapotban lévő hidrogén előállítása céljából, szükség van pótmelegre. A 3. ábrán feltüntetett berendezésnek szabályozható fűtőberendezés? van, amely még oly különböző üzemi fel-20 tételeknek is megfelel, éspedig oly kép, hogy a reakciós edény meleget különösen kisugárzó végeinek fűtését előnyben részesítjük, a középső részt egyidejűleg gyengébben fűtve. Az edényt ismeretes 25 módon, pl. oxigént alig vagy egyáltalán nem tartalmazó fűtőgázokkal vagy más közömbös gázokkal fűtjük. A fűtőgázokat pl. a kívánt .hőmérsékletre előmelegítjük és a (70, 71) bevezetőcsöveken a (72, 73) 30 csatornákba vezetjük. A fűtőgázok ezekből a csatornákból a, nagyszámú (74, 75) hornyos vezetékekbe oszlanak el, amelyek akár a külső, akár a belső reakciós edényben. lehetnek elrendezve. A melegüket le-35 adott fűtőgázok a (76, 77) csatornákban gyűjthetők és a, (78, 79) kibocsátó szerkezeteken eltávolíthatók. A fűtőgázok áramlása szükség szerint a reakciós edény felső vagy alsó részében meg is fordít-40 ható, valamint a fűtőgázok megszakítás nélkül is végigvezethetek az edény egyik végétől a másikig. Ilyen esetben pl. a gázokat a (71) bevezetőnyílásból a (73) csatornába és a (75) horony vezetékekbe 45 bocsáthatjuk. Ebben az esetben a (75) hornyokat megszakítás nélkül a (74) hornyokba hagyjuk átmenni, vagy pedig a (78) és (79) nyílásokat egymással összekötjük, azután a fűtőgázok az edényt a 50 (72) csatornán és a (70) nyíláson hagyják el. A mindenkori üzenni feltételek szerint a fűtőgázok áramlását úgy irányítjuk és ellenőrizzük, hogy a reakciós edény minden részéhez hozzájusson a kívánt meleg-55 mennyiség. A 3. ábra szerinti álló reakciós edény helyett vízszintes ágyazású reakciós edények is használhatók. Természetesen ez esetben is, úgy mint az álló reakciós edény esetében, hatásos keverőberendezösek 60 használandók, hogy az anyagnak a falakra tapadásával járó bajokat elkerüljük. Annak a gondolatnak továbbkövetése során, amely szerint az egyes reakciók időbeni lefolyása messzemenőleg 65 összhangba hoza ndó a hidrogén ezen dző nyersanyag tulajdonságaival nehezen hidrogénezendő széntartalmú anyagok, mint pl. hidrogénezési vagy egyéb maradékok, továbbá magas forrpontú szén- 70 hidrogének, valamint aszfaltok, vagy fenoltartalmú kátrányok és más ilyszerű kiindulási anyagok esetén, előnyösnek bizonyult a keletkezési állapotú hidrogén képződési sebességét a már említett 75 eszközökkel úgy szabályozni, hogy a hidrogén;képződés a szénhidrogénmolekula bomlását valamivel megelőzi ilyen módon ugyanis a kívánt folyós termékekben előálló hozadék lényegesen nő- 80 vethető. A hidrogén-képzésnek ilyen előzetes megindítása ugyan mindenesetre azzal a következménnyel jár, hogy az egyébként csekély mennyiségű molekuláris hidrogén-tartalom a távozó gázban 85 növekszik. Ezen üzemi feltételek a következő kiviteli példa szerint valósíthatók meg: Magyar barnaszénből alacsony hőmérsékleten termelt barnaszénkátrányból 90 vett 10 s. r., amely 5.5% ként és 15 súlyszázalék emulziósán kötött vizet tartalmaz, 10 s. r. krómot, nikkelt és szenet tartalmazó szivacsszerű vassal, továbbá 3.5 s. r. olyan vizes oldattal, mely 2.5% mag- 95 néziumkloridot,, 1.5% cerkloridot és 0.1% uranilkloridot tartalmaz, 455°-on ós 320 atm. nyomáson lép reakcióba. A kívánt nyomási és hőmérsékleti viszonyok elérése után a kátránymennyiséget 10-ről 100 12 s. részre emeljük, mihez képest a vasalkatrész megfelelően csökken. Vízmentes kátrányra számítva 96 térf.-%-os termeléssel a következő összetételű folyós hidrogénezett terméket kapjuk: 105 45 térf.-"» benzin, 220° véghőmérséklettel, 38 térf.-% középolaj, mely 220 ós 360° közt forr, 17 térf.-% maradék, mely 360° fölött UO forr. A kéntartalom, amely a nyersanyagban 5.5% volt, a hidrogénezett termékben 0.08 %-ra csökkent. Természetes kőolajemulziók is feldőlgozhatók hasonló módon; az ilyen emulziókban foglalt víz az egyébként szüksé-