114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére
(l)-ncl vagy (42)-nél ismét a berendezésbe kerülnek, úgyhogy a körfolyam záródik. A (30) kemencének redukáló övezetéből jövő gázok alkalmas (31) mosóbcrendezés-5 ben poralakú, szilárd alkatrészeiktől teljesen megszabadíthatok. A mosóberendezés elektromos leválasztóberendezéssel is pótolható, vagy olyan berendezéssel is, amelyben a gázok egyidejűleg lehűlnek. 10 Efféle porleválasztók az összes fémrészek leválasztására is felhasználhatók, amelyek a redukálókemencéből por vagy gőz alakjában vezetődnek el. Az 1. ábra szerinti példaképpeni össz-15 berendezésben, ugyancsak példakép, azt is feltüntettük, hogy hogyan lehet folytonosüzemben a hidrogénezésből eredő közepes vagy maradókfrakciókat is, amint azokat az említett leválasztáskor vagy desztilláló lássál kapjuk, magában az eljárásban újabb hidrogénezósnek alávetni. Erre a célra a redukált fém egy részét a (47) etetőszerkezeten át a (45) keverőbe vezetjük. Ebbe a keverőbe az újólag keze-25 lendő széntartalmú anyagokat (44) csövön, a vizet pedig (43) csövön vezetjük be. A (46) szivattyú a keveréket a (45) keverőből a (8) reakciós edény kívánt övezetébe vezeti. 30 A (8) reakciós edény, akár fekvő, akár álló helyzetű lehet és célszerűen (53) keverőműve van, amely a. reakcióban résztvevő anyagokat bensőleg összekeveri. A. hidrogénezendő anyag (54) csövön lép a 35 reakciós edénybe ós ezt (55) vezetéken hagyja el. A külön elrendezett (56) szivattyú, amint erről később részletesen szó lesz, lehetővé teszi, hogy vizet, esetleg előmelegített vizet, külön vezessünk be a 40 reakciós edény valamely mélyebb vagy több mélyebb helyén. A (8) reakciós térben egymás mellett végbemenő reakciók lefolyásának befolyásolása, mint a bevezetésben említettük, a 45 mindenkori viszonyokhoz, különösen a hidrogénezendő kiindulási anyag minániüségéhez, alkalmazandó. Kitűnt például, hogy kéntartalmú szénhidrogéneket vagy magasan forró szénhidrogéneket, 50 mint kőszénkátrányt, naftalint, stb.-t,, célszerű először a fémmel együtt bizonyos ideig lényegesebb mennyiségű víz nélkül a reakciós temperatúrára hevíteni, úgyhogy kezdetben nem, vagy csak jelenték-55 telen mértékű hidrogénezés áll be. A nyersanyagnak ilyetén rövid ideig tartó Kezelése a víznek a fémre való behatása előtt azt eredményezi, hogy az említett és főkép oxigént tartalmazó és nehezen hidrogénezhető anyagok különösen reak- 60 cióképes állapotba jutnak, ami az ezután következő hidrogénezésüket megkönnyíti. A hidrogénezendő anyagoknak ilyetén rövid idejű előkezelésével járó előnyöket az alábbi kiviteli példában részletezzük: 65 300° fölött forró és kb. 35% fenolt tartalmazó német barnaszénkátrányolaj 10 s. részét 10 s. r. molidéntartalmú vasszivaccsal, amely szenet is tartalmaz, előmelegítjük és azután az (54) bevezető- 70 csövön át egy függélyes (8) reakciós edénybe vezetjük, amelynek, úgy, mint az 1. ábra szerint, keverőszerkezete van. Kellő előmelegítés után 3.5 s. r. olyan vizes oldatot, vezetünk a reakciós edénybe, 75 pl. annak közepén, amely 3% klórkalciumot és 0.5% uranilkloridot tartalmaz. Ilykép tehát a kátrányolajat a reakciós edényben hőkezelésnek és azután a rákövetkező hidrogénezósnek vetjük alá 80 465°-on és 300 atm. nyomáson. A reakciós edény alsó részéből elvezetett, hidrogénezett termék összetétele a következő: 29.3 térf. o/0 benzin . (220°-os végtermék) 55.1 rérf.-o/o középolaj (forrpontja 220—360° 85 között) 15.6 s. r. maradék . . (360° fölött forró) Ennek a három terméknek fenoltartalm £b £1 következő: Benzin . 4°/0 fenol, a termékre vonatkoztatva, 90 Középolaj 5.6 % fenol, « « « maradék 6.2 % fenol,« « « egészben 5.23°/0 fenol, a kiindulási anyagra vonatkoztatva. A kiindulási anyagban foglalt 35% fe- 95 nol tehát a három hidrogénezett termékben 5.23%-ra csökkent. A vizsgálat szerint a benzinben 28% aromás vegyület volt. Ha az említett példa feltételei szerint 100 460°-on egy olyan kőszénkátrányfrakciót hidrogénezünk, amely 60%-ában oxigéntartalmú vegyületekből, mint kumaronból, vagy kumarongyantából áll, kb. 50% olyan benzint kapunk, amely kb. 55% 105 benzolt tartalmaz. A 180° fölött forró maradék újból alávethető az eljárásnak. Ezen példa megvalósításakor a (4) keverőbe a (3) csövön kevés vizet adhatunk. A szükséges vízmennyiséget azon- 110 ban főképpen a (8) reakciós edénybe vezetjük az (56) szivattyúval, A-alamely hőkicserélőn vagy túlhevítőn nyomva azt át. Hogy a lazító folyamatnak tekinthető 115
