114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére

2% nehéz, szénhidrogén, 5% CO, 9% N2 + Oa ós 3% CO2 elegyéből áll. A redukáló keze­lés olyan szivacsos vasat eredményez, amely 80% vasszivacsot és 1% FeO-t tar-5 talmaz, a maradék egyéb fém és szén. A vasoxidok redukálása úgy is vezet­hető, hogy fémes vas helyett csupán vas­karbid áll elő, kevés szabad széntartalom­mal, amikoris a vasoxidok redukcióját 10 alacsony (450—550° körüli) hőmérsékleten szénoxiddal vagy szénoxidtartalmú gázok­kal végezzük. A karbid-képződésre alkáli jelenléte kedvező. Az eféle karbidok ugyancsak megbontják a vizet, kelebke-15 zési állapotban lévő hidrogén egyidejű képződése közben. A szénhidrogénbontás bontási reakció­jának szabályozására további eszközül ként vagy vas, nikkel, kobalt, ón vagy 20 urán kénvegyületeit adagolhatjuk. Ennek részleteit az, alábbi kiviteli példában is­mertetjük : A már említett Wietz-i nyersolaj desz­tillálási maradékából vett 100 s. részt 25 475°-Oin> és 300 atm. nyomáson 100 s. r. 800°-on redukált vasszivaccsal, 3.5 s. r. nikkelszulfiddal és 2 s. r. kénnel, valamint 45 s. r. olyan vízzel hozzuk reakcióba, amelyben 3% magiiéziumklorid és 1% 30 krómklorid van oldva. A reakció eredmé­nyekép 102 térí.-% olyan hidrogénezett terméket kapunk, amely 50 térf.-% ben­zint tartalmaz és csupán 2.7 súly-% meny­nyiségben alakul át a behozott olaj gá-35 zokká. A hidrogénezett termék magasan forró frakciói vagy újabb kezelésnek vet­hetők alá, vagy pedig kenőolajok előállí­tásához kiindulási anyagokként használ­hatók vagy egyéb célokra is, pl. oldósze-40 rek gyártásának kiindulási anyagaiul, to­vábbá krakkolási, elkókszosítási vagy el­gázosítási eljárásokban hasznosíthatók. Ha a hidrogénezett termékek említett ma­gas forrpontú frakcióit a kenőolajgyár -45 tásnak kiindulási anyagaként kívánjuk felhasználni, az eljárás munkafeltételei célszerűen kissé változtatandók. Így pl. a reakciós hőfokot kb. 15—20°-kal csökkent­jük, a reakciós időt viszont meghosszab-50 bitjük, minek következtében az alacso­nyabban forró szénihidroRénekben a hoza­dék jelentékenyen csökken. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezések ós kó-55 szii lékek elrendezésének egy példáját tün­teti fel. Az 1. és 4. ábrákon az összelren­dezés látható, a 2. és 3. ábrák a reakciós edénv különleges kiviteli példáját tünte­tik fel. Az 1. ábra szerint a finoman elosztott 60 fémet, pl. vasat az (1) adagolókészüléken, a hidrogénezendő nyersanyagot a (2) csö­vön, az adagolandó vizet a (3) csövön, a kavarószerkezettel ellátott (4) keverő­edénybe vezetjük. 65 Ha a hidrogén képződési reakciójának gyorsítására sókat kívánunk alkalmazni, úgy ezeket célszerűen a vízhez adjuk. Mi­ntán a fém nagy fajsúlyánál fogva a cső­vezetékekben nem marad szuszpendált ál- 70 lapotban, a (4) edényben összekevert masz­szát keringtetni kell. Erre való az (5') esővezetékbe iktatott (5) szivattyú, amely a keveréket nagyobb mennyiségben szál­lítja, mint amennyit a (6) nagynyomású 75 szivattyú átvenni képes. Az (5) szivattyú körfolyamából a nagynyomású (6) szi­vattyú az (5') csővezetékhez csatlakoztatva a reakciós edénybe bevezetendő keverék kívánt részét elszívja és ezt a mennyisé- 80 get nagynyomáson a (7) hőkieserélőn át a (8) reakciós edénybe nyomja. Az anyag­keveréknek az a része, amelyet a nagy­nyomású (6) szivattyú nem vesz át, ismét visszajut a (4) keverő,edénybe. A hidrogé- 85 nezett anyag a reakció befejeztével a (8) reakciós edényből ismét a (7) hőkicseré­lőhe jut, ahol melegének egy részét az ide­érkező keveréknek adja át, majd a (9) ké­szülékben, mely lényegileg hengerből és 90 dugattyúból áll, nyomását elveszíti. A reakciós edényből kilépő nagynyomású anyagkeveréket, miután a (9) készülék­nek hengerében a dugattyúval a reakciós rendszer nyomásával azonos vagy körül- 95 belül azonos nyomást létesítettünk, a hen­gerbe vezetjük be. A dugattyú mozgásá­nak sebességét ligy választjuk meg, hogy a hengerbe belépő reakciós elegy áramlási sebessége ne legyen túl nagy. Amint a 100 dugattyú bizonyos útrészletet megtett, a beömlési szelep záródik és az anyagkeve­rék nyomása, a dugattyú továbbmozgása folytán a hengerben egészen vagy részben megszűnik. Elegendő mértékű nyomás- 105 mentesítés, illetve csökkentés után az elegy egy részét a dugattyú kiszorítja. Ezután a kiömlési szelep zárul és a hen­gerben maradó anyagkeveréket a dugaty­tyú a keverék kezdeti nyomására kom- 110 primálja, A beömlési szelep nyílása és a dugattyúnak visszatérése folytán a (8) reakciós edényből az anyagkeverék egy újabb részlete jut nagynyomással a (9) készülék hengerébe. A henger tartalma a 115 beömlési szelep záródásakor ismét expan­dál, egyrésze a készülékből kinyomódik, másrésze ismét komprimálódik, s. i. t. Ily-

Next

/
Oldalképek
Tartalom