114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114346. SZÁM. TV/li/1. (II/a., Xl/b.) OSZTÁLY. — U. 928. ALAPSZÁM. Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére. Uhde Friedrich magánmérnök Dortmund. A bejelentés napja 1934. évi március hó 9-ike. Szóntartalmú anyagoknak, mint pl. szilárd vagy folyós bitumeneknek, ezek desz,tillálási, ©xtrahálási vagy átalakulási termékeinek nyomás alatt álló hidrogénnel 5 való bontó hidrogénezésénél két reakció folyik le egymás mellett, éspedig a bontási reakció, amelyben a nagyobb szénhidrogén^molekulák telítetlen. jellegű kisebb részekre esnek szét, azután pedig a 10 hidrogén felvételében, illetve elrendezésében megnyilvánuló reakció, vagyis a telítetlen bomlási termékeknek hidrogénnel való telítődése. Ha a hidrogén felvétele, illetve elren-15 deződése nem folyik le elég gyorsan, a bomlási reakció nemkívánatos mennyiségű gáz és szén keletkezése mellett tovább mehet. E nem kívánatos termékek keletkezésének meggátlására a hidrogé-20 nézést előmozdító katalizátorokat használnak, a hidrogént pedig fölöslegben vezetik a reakcós övbe és körfolyamban újból felhasználják. Ha a hidrogén-felvétel céljaira nyomás 25 alatt álló, kívülről bevezetett hidrogén helyett keletkezési állapotban lévő hidrogént használunk, amely magában a reakcióedényben, pl. víznek fémekre, mint vasra vagy cinkre, magasabb hőfokon és nyomá-30 son történő behatásakor létesíthető, úgy a fentebb említett bontási ós hidrogén-felvételi reakciókon kívül, illetve ezekhez csatlakozva, a keletkezési állapotban levő hidrogén egyidejű előállítási reakciója is 85 fellép. A keletkezési állapotban lévő hidrogén képződését úgy kell vezetni, hogy azokon a helyeken, amelyeken szénhidrogénbomlási termékek állnak elő, egyidejűleg elegendő mennyis,égű keletkezési állapot- 40 ban lévő hidrogén is képződjék, ezen bomlási termékek telítésére. Az alábbiakban a keletkezési állapotú, vagyis st. n. hidrogént egyszerűség kedvéért atomos hidrogénnak fogjuk nevezni. Az atomos hidro- 45 gén rövid élettartama miatt általában csak a stöhiometriainak megfelelő menynyiséget állítjuk elő, mert az atomos hidrogén, ha az nem kapcsolódik közvetlenül előállása után, molekuláris hidrogénbe 50 megy át, amely csekélyebb reakcióképesség© folytán rosszabbul használódik ki. Az atomos hidrogénnek a megbontott széntartalmú anyagok bomlási részeihez való megköt,ődése gyorsan folyik le és 55 számos kísérlet szerint lehetségesnek mutatkozik a reakcióövezetben keletkező hidrogén 90%-át vagy ínég ennél is többet a hidrogénezendő anyaghoz kötni. Ilyen nagyfokú kihasználási érték elérésének 60 azonban az az előfeltétele, hogy egészen meghatározott reakciós feltételeket tartsunk fenn és pedig a találmány értelmében a három reakciót, nevezetesen az atomos hidrogén képződését, a szénhidrogé- 65 nek vagy más széntartalmú kiindulási anyagok megbontását és a hidrogén-megkötést úgy kell befolyásolnunk, hogy ezek időzben és térben való lefolyásukkor, éspedig a különleges viszonyokhoz, pl. a 70 hidrogénezendő kiindulási anyaghoz vagy a kívánt végtermékekhez alkalmazkodva, egymáshoz a legcélszerűb módon hangolódjanak. A három reakció különbözőképen befolyásolható, így pl. a hidrogén- 75 képződés gyorsítható, ha a vizet, amely