114339. lajstromszámú szabadalom • Írótoll

MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 114339. SZÁM. IX/a/b. OSZTÁLY. — B. 12792. ALAPSZÁM. írótoll. Bicskey Elek tanító Nyirábrány. A bejelentés napja 1934 évi augusztus hó 23-ika. A találmány szerinti írótollak abban különböznek a használatban lévőktől, hogy bemetszés nélkül, puha anyagból készülnek és tintatartályokkal vannak ellátva. Az 5 eddig ismert írótollak elromlását mindig a rugalmasság csökkenése okozza. Ennek következtében a toll két ága egymástól eltávolodik, nem záródik szorosan össze s így az írásra alkalmatlanná válik. 10 Az új tollaknak a régivel szemben az az előnye, hogy bemetszés egyáltalán nincs, tehát a toll nem két ágú, hanem csak egy. Ezen egyágú, vagyis bemetszés nélküli megoldás tette szükségessé, hogy el-15 térjek az eddig használatos kemény acél anyagtól. Nagy keménységű anyag fölhasználásával nem lehet bemetszés nélküli tollakat készíteni, melyek írásra alkalmasak volnának. Hogy a kívánt célt elérhessük, 20 puhább anyagot kellett választani. E célra legalkalmasabbak a puhább fémek, melyeknek keménységi foka 2—4 között áll. Elsősorban az alumínium jöhet számításba, mely könnyűségével, szívósságával és a 25 legkülönbözőbb fokon rögzíthető keménységével legalkalmasabb ilynemű tollak készítésére. Hasonlóképen lehet még más puha fémből is ilyen írótollakat készíteni, melyek 30 azonban aránylag nagy súlyúk s egyéb hibáik miatt, közel sem lehetnek olyan jók, mint az alumínium toll. De nemcsak fémből, hanem kaucsukból, cellulózéból, ebonitból stb. is lehet 35 ilyen tollakat készíteni. A lényeg az, hogy ne legyen az anyag túlkcmény, vagyis a 4-es keménységi fokot ne haladja túl. Az 1. ábra tömör írótollat mutat be, mely az eddig szórványosan használt, üvegtoll helyett használható. Az alakja 4, il- 40 lelve 8 oldalú gúla, vagy kúp, melynek oldalain a tinta összegyűjtésére és levezetésére bemélyedések vannak. Az ábra szerinti minta után formába öntjük az aluminiumot, vagy betűfémet és az eset- 45 leges hibák lecsiszolása után már kész a toll. Lényegesen eltér a 2—5. ábra szerinti tollak készítési módja. Ezek ugyanolyan vastagságú puha alumínium lemezekből 50 sajtolhatok, mint az eddig használt acél írótollak. Lényeg az, hogy puha aluminiumból készülnek, nincsenek bemetszései, hanem tintatartályokkal vannak ellátva. E tintatartályocskák úgy keletkeznek, hogy 55 az írótoll hosszúságának megfelelően leszabott alumínium lemez azon végén, ahol a toll hegye lesz, a két sarkot tölcsérszerűen fölgöngyölítjük, gondosan ügyelve arra, hogy a toll hegye felé a tinta aka- 60 dály nélkül kifolyhasson. Megjegyzendő, hogy a toll hegyét már előre elkészítjük és pedig rövidebbre, vagy hosszabbra aszerint, hogy a 2., 3. vagy 5. ábra szerinti tollat akarjuk elkészíteni. Eltér ettől a 4. 65 számú toll, melynél a tartály nem göngyölítve, hanem szögletbe van behajlítva. Lényeg az, hogy a tinta szabad lefolyást találjon a toll hegyéhez és a toll hegyét csiszolással a papíron könnyen siklóvá 70 tegyük. Ugyanez áll, ha nem fém, hanem cellulóz, vagy ebonit az írótoll anyaga. Ezen író tollak anyagának puhasága miatt a toll hegye gyorsabban kopik ugyan, de a kopást zsebkéssel, körömráspollyal 75 könnyen helyre lehet hozni, ami a toll élettartamát lényegesen meghosszabbítja.