114333. lajstromszámú szabadalom • Detektoráramkör vevőkészülékekhez

metrikusan képezhető ki ós az, erősítő a detektoráramköiilhöz közvetlenül — tehát push-pull transzformátor közbeiktatása nélkül — kapcsolható úgy, hogy a két eíl-5 lenállásrészt összekötő vezetőik középső pontjához az ellenütemű erősítőcsövek katódáinak közös pontját, az, egész, ellenállás két végéihez pedig az erösítőcsövek vezérlőrácsait kapcsoljuk. Ilyen kapcsoló lásban a feszültség az egyik diódacső anódáján, illetve a másik katódáján e csövek egymássail összekötött elektródáihoz, képest ellenütemben jelenik meg és az egyik diódacső mindenkor az egyik erősítő-15 csőre, a másik pedig a másik erősítőcsőre dolgozik. Ezzel a drága push-pull transzformátort megtakaríthatjuk. A találmány szerinti kapcsolást előnyösen még úgy is egyszerűsíthatjük, hogy a ao két diódát egyetlen csőben egyesítjük. Ez esetben a diódacső két — anódából és katódából álló — elektródapárt tartalmaz, mimellett vagy az összes elektródáknak külön kivezetésük van és az. egyik elck-25 tródapár katódája a másik anódájával a csövön kívül van összekötve, vagy az utóbb említett két elektróda a csövön belül van egymással összekötve és közös kivezetésük van. 30 A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti detektoráramkör példaképem kapcsolási vázlata; a 2. ába az 1, ábra szerinti kapcsolás vál-35 tozata utánakapcsolt ellen ütemű erősítővel. A két ábrán az azonos alkatrészeket azonos vonatkozási számok jelzik. Az 1. ábrán a (2) és (3) diódákat ma-40 gában foglaló detektorfokozatot az, (!) bemenő-transzformátor táplálja, melynek szekundértekercsével' a (12) hango.lókondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. A (2) dióda (4) katódája össze van kötve a 45 (3) dióda (5) anódájával ós az összekötővezeték az (1) transzformátor szekundértekercsének (8) végéhez, inig a (2) dióda (6) anódája és a (3) dióda (7) katódája a (10), illetőleg (11) kondenzátorok közbe-50 iktatásával e szekundéi-tekercs (9) végéhez van kapcsolva. Ezenkívül a (2) dióda (6) anódáját és a (3) dióda (7) katódáját a kimenő-áramkörben a (13) levezetőellenállás hidalja át. A (14) és (15). ki-55 menő-vezetékek a hangfrekvenciájú erősítő bemenő' áramköréhez vezetnek. Tekintettel arra. hogy egyrészt az egyetlen diódát tartalmazó detektoráramkör, másrészt a hálózati kettős diódaegyenirányító magában véve ismeretes, a beren- 60 dezés működésének ismertetése felesleges. A 2. ábrán a detektorfokozathoz ismert ellenütemű erősítő csatlakozik. Az ellenütemű (16) és (17) erősítőcsövek (18), illetőleg (19) rácsa a (20), illetve (21) kon- 65 denzátor közbeiktatásával a (14), illetőleg (15) vezetékhez van kapcsolva. Az ellenálláserősítő gyanánt kapcsolt '(16) ós .(17) csövek (18) és (19) rácsai a 24, illetve (25) ellenállásokon át negatív előfeszült- 70 séget kapnak. Az. 1. ábra (13) levezetőellenállása itt két (13') és (13") ellenállásra van osztva, amelyeknek középpontjához a (4) katóda és az (5) anóda közös pontja, továbbá a (16) és (17) csövek egy- 75 mással össszekötött (22) és (23) katódáinak közös pontja csatlakozik. Ebben a kapcsolásban az ellenütemű hangfrekvenciájú feszültségeket a kettős detektorfokozat kimenő-áramköreiből készen kap- 80 juk és így közvetlenül az ellenütemű erősítőbe vezethetjük. A találmány szerinti detektorfokozat egyaránt használható nagyfrekvenciájú vagy középfrekvenciájú feszültségek de- 85 modulálására. Szabadalmi igények: 1. Detektoráramkör vevőkészülékek nagy-, illetve középfrekvenciájú fokozataihoz, azzal jellemezve, hogy az két magában- 90 véve ismert, feszültsógkétszerc'ző kapcsolású diódát, tartalmaz, amelyek közül egyiknek katódája a. másiknak anódájával van összekötve, mimellett a diódáknak a bemenő-áramkörhöz 95 kondenzátorok közbeiktatásával kapcsolt, egymással össze nem kötött elektródáit a kimenő-áramkörben levezetőellenállás hidalja át. 2. Az 1. igény szerinti detektoráramkör 100 változata, ellenütemű erősítővel kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a levezetőellenállás két egyenlő, egymásnál összekötött részre van osztva és e részollenállásökhoz a két ellenütemű 105 erősítőcső közvetlenül csatlakozik. 3. Dióda az 1. vagy 2. igény szerinti detektoráramköThöZ', azzal jellemezve, hogy az egyetlen csőben két — anódából és katódából álló — elektródapárt 110 tartalmaz, mimellett valamennyi elektródának külön kivezetése van és az