114332. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövid hullámú lemezrezonátor-rendszer és ehhez való gerjesztőberendezés
Egyes célokra kívánatos, hogy a lemezek fényáteresztők legyenek. Emellett vékony rétegben üvegre lecsapott aranyat, ezüstöt vagy platinát használhatunk. Mi-5 nél vékonyabb a réteg, annál kisebb » fényelnyelés, azonban annál nagyobb a villamos ellenállás. Lemezek gyanánt huzalrácsokat is használhatunk. Huzalrácsos lemezrezonátorok 10 egyik kiviteli alakját a 21. ábra mutatja. A (7) rács az (5) és (6) fémgyűrűk között (S) csavarokkal van kifeszítve. Avégből, hogy az egyes huzalszemek között jó érintkezést kapjunk, a huzalok ezeken a 15 helyeken pl. galvanizálás útján összeköthetők. Rácsoknak masszív lemezek helyeit való alkalmazása az önfrekvenciákat csekély mértékben változtatja. Amint a huzalrácsnál a vezetékútnak a cikk-cakk 20 alak folytán előálló meghosszabbodásából és ennek a hullám terjedésére való megfelelő behatásából következtethetünk, a rácslemeznek a (3) egyenlet szerinti hatékony sugara valamivel nagyobb, mint a 25 masszív lemezé. A huzallemez-rezonátor két huzallemezből (22a. ábra) vagy egy huzallemezből és egy tömör lemezből (22b. ábra), vagy pedig levegőben lévő huzallemezből ós mas 30 közegben lévő másik lemezből (22c. ábra) állhat. Minthogy a „szabad" peremnél fellépő rezgéseket a közelben lévő vezetékek könnyen zavarhatják, általában előnyö-85 sebb „megterhelt" peremnél előálló'rezgések alkalmazása. A peremnek kapacitással való megterhelését példaképen a 23. ábra mutatja. Itt a rezonátor (1, 2) lemezei (az alább ismertetendő) (3, 4) hozzá-40 vezetéseikkel együtt a (9) vezetőhengerbe vannak zárva, amely fémből vagy ezüstözött üvegből áll. A perem és a henger közötti távolság kb. R/10 vagy ennek értéke a kívánt kapacitív terhelésnek megfele-45 lően választható. A 23. ábrán egyúttal a csomóátmérő beállítására való eszköat is ábrázoltunk. A (10) fémdarab a (9) hengeren az (1) és (2) lemezek között van megerősítve, anélkül, 50 hogy a lemezek közötti térbe nyúlna. Ennek folytán ezen a peremrészen erősebb kapaeitiv áram váltódik ki, amely a peremmezőben aszimmetriát idéz elő és ezzel a csomóátmérő helyzetét meghatá-55 rozza. Több ilyen fémdarab alkalmazásával a csomóvonalak konfigurációját befolyásolhatjuk. így köröket ellipszisekké deformálhatunk és így tovább. A fémdarabot a henger helyett a lemezek peremén is megerősíthetjük. Ha a lemezek pereme 60 körül sugárirányban szabályosan növekvő hosszúságú rudacskákat erősítünk meg, akkor adott esetben csavarvonalalakú csomóvonalas konfigurációk állnak elő. 65 A perem megterhelésének más módja is lehet, pl. az, hogy a rezonátorelektródák peremei között vezető áthidalást létesítünk. Ez esetben a generátorhoz menő vezetékekbe, ha a generátor, üzemi kapcso- 70 lása szükségessé teszi, kapacitások kapcsolandók. III. A dielektromos állandó befolyása. Ha a lemezek közötti közeg homogén, akkor s a (3) egyenletbe csak v mégha- 75 tározására lép be és d-nek <»-ra nincs befolyása. Ha azonban a párhuzamos lemezek közötti közeg N + .1 rétegből áll, amelyeknek egyenkénti vastagsága d n ÓS dielektromos állandója en (n = 0-tól N-ig), 80 akkor sr es az eredő dielektromos állandó v-tól függ, amit a következő összefüggés ad meg: d £reS = v dn /en dl) n Ennélfogva <», T és A értékei meghatározá- 85 sában d is szerepet játszik. A fenti feltevések mellett a 33. ábrán bemutatott elrendezést kapjuk, amely két R-sugarú (112) és (113) körlemezből áll, amelyek között a (116) gyűrűvel határolt 90 (114) és (115) oldallemezes edény van, amely (111) folyadékkal van töltve. A sík folyadékréteg vastagsága dx és annak dielektromos állandója e1 , az oldallemezek összvastagsága pedig d2 és anyagának 95 (pl. üvegnek) dielektromos állandója s2 . A lemezek közötti távolság d. A harmadik réteg, azaz az s0 =l dielektromos állandójú levegő vastagsága tehát d — dx —d2 Ennél az elrendezésnél sre s a (11) egyen- íoo létből számítható ki és változtatható mind d, mind e1 megváltoztatása útján, amit viszont a folyadék összetételének és / vagy hőmérsékletének változtatása útján idézhetünk elő. 10 5 Az £res-nek és ezzel X-nak d-vel való megváltoztatása a rezonátornak adott frekvenciára való- hangolására használható fel. Avégből, hogy d értékét adott a értékre no meghatározzuk, először £res szükséges értékét állapítjuk meg, amire a 32. ábrán bemutatott nomogramm való. A jobboldali skálára R-et vittük fel. A középső
