114325. lajstromszámú szabadalom • Villamos vasaló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114325. SZÁM. "VTI/i. OSZTÁLY. — H. 12873. ALAPSZÁM. Villamos vasaló. Bászel Károly egyetemi hallgató, Tata. A bejelentés napja 1934. évi november hó 20-ika. A találmány villamos vasaló — mely tu­ja jdonképpen egy transzformátor — abban tér el a használatban lévő fűtőtestes va­salóktól, hogy ennél a vasaló talpát egy­•> részit a transzformátor rövidrezárt szekun­der tekercse (mely fémlemez), másrészt a transzformátor vasmagjának egy része ké­pez, mely tömör, eltekintve a vasmag többi részétől, mely lemezeit. így, egyrészt a m rövidrezárt szekundér lemezben indukáló nagy intenzitású áram, másrészt a vas­mag tömör részében keletkező Foucault­áramok és főképen a hiszterézis, folytán a vasaló talpa közvetlenül, pillanatok alatt 15 felmelegszik. — Az áram által keltett eziem két hőhatás külön-'külön is alkalmazható, célszerű azonhan a kettőt összekombinálni. A használat baji lévő fűtőtestes vasaló hátrányai: 20 1. Lassú felmelegedés, melynek egyik oka a nagy hőellenállás, melyet az izzó­test és a vasaló talpa közé helyezett szi­getelőréteg képez. 2. Nagy hőveszteség, mely abban nyil-25 vánul, hogy gondos hőszigetelés ellenére aiz egész vasaló teste: felmelegszik. 3. A vasaló korlátlan felmelegedése, mely a fűtőtest kiégésével (ill. a vasalt ruha tnegpörkölésével) járhat. 80 4. A nagy áramfogyasztás (kb. 400—500 Watt). A feladat tehát e négy hátrányt tökéle­tesíteni, mely ezen új típussal, sikerült A vasaló tulajdonképpen transzformátor, 35 melynek vasmagja négyszögalákú, úgy van készítve, hogy a négyszögalakú vasmag egyik oldala a vasaló talppá van kiszéle­sítve (mely tömör, nagy hiszterézisű vas), ezt burkolja egy fémlemez, mely tulaj­donképpen a transzformátor szekunder te- 40 kercse. A vasaló vasmagjának a talppal szemben fekvő oldala a vasaló nyele, a másik két oldalán a vasmagnak (esetleg csak egyikén) pedig a primér-tekercs fog­lal helyet, mely a hálózati feszültségnek 45 megfelelően van méretezve. Ezáltal tehát az 1. alatti hátrányt sikerült mellőzni, amennyiben ennél a szerkesztésnél maga a vasaló talpa közvetlenül átmelegszik, nem kell tehát hővezetés révén, mely sok 50 hőveszteséggel jár, felmelegednie. — Sike­rült továbbá a vasalót a 2. alatti hát­rány szempontjából is tökéletesíteni, itt ugyanis — mint majd a továbbiakból még látható lesz — nem melegszik a vasaló- 55 nak a többi része. Mivel a hevített vezető ellenállása be­folyásolja a hőfejlődést, tehát azt alkal­masan választva (anyagát és méreteit) ta­karékosak lehetünk. Ott tehát, ahol. a 60 lemez a vasaló tulajdonképpeni talpát ké­pezi, azon a részen vékonynak kell lenni (u. i. itt kell a legnagyobb hőt előállítani; a többi részen (ahol a lemez csak a vas­magot átfogja) már vastagabb legyen. — A 65 vasaló talpát (a tulajdonképpeni vasmag egy része) nagy hiszterézisű tömör anyag­ból (pl. acél) célszerű készíteni, hogy a gyakori átmágneseződés folytán és a csak ebben keletkező Foucault-áramok révén, 70 nagy legyen a melegedés. Ezáltal elértük, hogy a vasalónak a hőkapacítása is nagy, minden hőátadás nélkül. Előnye még 3., hogy a felmelegedés fokát önkényesen megválaszthatjuk és azt 75 tetszés szerint megváltoztathatjuk. Ugyanis

Next

/
Oldalképek
Tartalom