114323. lajstromszámú szabadalom • Szénlángzó
második (12) szénrézsű keletkezik a (13) üreges térben, amelybe a komprimált levegőt befujtatjuk. Az (1) égési kamra mellső végét (2. 5 ábra) a (2) hengerhez csatlakozó (15) gyűrűhöz erősített (14) ajtó zárja el. Az (1) kamra hátsó része tűzhellyel vagy központi fűtés kazánjával közlekedik, pl. a (2) hengerhez csatlakozó (17) gyűrű al-10 kotta (16) vezeték útján. A (15) és (17) gyűrűk üregesek és (18) és (19) gyűrűs csatornákat alkotnak. Ezeket a levegő beíujtatási berendezéséhez csatlakozó csatornákat levegő járja át, amely a (20, 21) 15 túrátokon: át az (1) égési kamrába jut, amely csatornák a (9) adagoló nyíláson betáplált szén mellső (22) és hátsó (23) rézsűje fölött fekszenek. A találmány szerinti szénlángzó műkö-20 dési módja a következő: A (9) adagolónyíláson betáplált szén súlyánál fogva sülyed és részben megtölti az (1) égési kamrát, melyben három rézsüt alkot, még pedig a felső (11), a mellső 25 (22) és a hátsó (23) rézsüt. A tüzelőanyag a (2) fal fenekén pihen és a (13) üregben járulékos (12) rézsüt alkot, amely a (13) üreget elzárja. A (10) légbefujtató cső a (13) üregbe torkol. A befujtatott 30 levegő ily módon teljesen megtölti a (13) üreges teret és a (12) rézsün át a tüzelőanyagba beszűrődik. A nyomólevegő célszerűen a legkisebb ellenállás útját követi, tehát a (2) henger 35 alsó fala mentén vonul végig és így a (15) rézsútos felület végén keletkező salak nem támaszt akadályt a lég átömlésével szemben, sőt a rézsútos (5) felület szélén fellépő salakképződés, a rézsű sűrűségé-40 nek fokozatos csökkenése folytán, bizonyos mértékben megkönnyíti a levegőnek a tüzelőanyag tömegén való átvonulását. Másrészről a (10) légbefujitató vezeték vége nem érintkezik — mint az ismert 45 lángzóknál — a tüzelőanyag tömegével és az (5) rézsútos felület alsó vége az égési övön kívül esik. Ennek az övnek hőmérséklete legnagyobb, tekintettel arra, hogy az égés főleg a (11) rézsű, valamint a (2) 50 henger alsó fala mentén ég le. Egyébként a rézsútos felület alsó (5) végét a rézsútos (5) és a (7) felület alkotta kamrában keringő víz hűti. A szén égése közben az égést lassíthatjuk oly módon, hogy a levegőnek befújta- 55 tását megszüntetjük. Ekkor sem kell tartanunk attól, hogy a tűz elalszik, mert ekkor a természetes huzat táplálja az égést. A (15) és (17) gyűrűkben felmelegített levegő lehetővé teszi a desztillációs gá- 6'0 zoknak azonnali újbóli meggyújtását, mihelyt a léghcíujtató berendezést működésbe helyezzük. Szabadalmi igények: 1. Szénlángzó, amelynél a tüzelőanyag 65 garatból rézsútos felületre ürül ki, jellemezve a rézsútos sík alatt elrendezett üreges térrel és ebbe torkolló nyomólégyezcitékkel. 2. Az 1. igényben védett szénlángzó ki- 70 viteli alakja, melyet az jellemez, hogy a rézsútos felület és az üreges tér felső fala között a hűtővíz jó keringését biztosító térfogatú vízkamra keletkezik. 3. Az 1. és 2. igényben védett szénlángzó 75 kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a rézsútos felület alsó széle oly távolságban van az égési kamra fenekétől, hogy a rézsútos felületben kiömlő szén az üreges térben további rézsűt alkot. 80 4. Az 1—3. igényben védőit lángzó kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a légbefujtató-vezeték vége a tüzelőanyagnak az üregben képződő rézsűje fölé torkol. 85 5. Az 1—4. igények bármelyikében védett lángzó kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a célszerűen hengeralakú égési kamra maga alkotja a rézsútos felületet és az üreges teret oldalfalá- 90 nak egy a beömlő nyílás alatt fekvő nyelv alakjában kiképezett betüremkedésével. 6. Az 1—5. igényben védett szénlángzó kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy 95 a tüzelőanyagot az égési kamrába bevehető csatornája oldalt fekszik, miáltal felső, mellső és hátsó tüzelőanyagrézsű keletkezik. 7. Az 1—6. igényben védett szénlángzó 100 kiviteli alakja, jellemezve az égési kamra falában kiképezett, a kamrában tároló tüzelőanyag mellső és hátsó rézsűje fölött elrendezett, felmelegített szekunderlevegőt betápláló furatokkal. 105 1 rajzlap melléklettel.
