114322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyen oxidálódó olvadékok, külünösen fémek és ötvözetek kezelésére
nálható forrása a száraz hűvös védőgáznak. A gáznak szilárd alakban való adagolása nem igényel különös berendezést, nem kell tehát gázáramot 'Szabályozni, 5 vagy a gázt az ömlesztőtérbe vagy » tégelybe vivő vezetékekről gondoskodni. Elégséges pl. a fómfüirdő felületére kis daráb szilárd szárazjeget tenni, hogy aizonnal igen híatókony védő gázréteg képződjék. A 10 felszabaduló gáz eredetileg hűvös, mert a szárazjégből kb. —78 C°-nál szublimál. Minthogy a hideg gáz aránylag nagy sűrűségű, arányíl,ag hosszú ideig marad a fémfelületen. A gáz alacsony hőmérséke 15 emellett csökkenti a reakciói ehetőségeiket, minthogy ia íreakciósebesség rendszerint a hőmérsékkel növekszik. Emellett megállapításaink szerint a szárazjég maga neim tartalmaz olyan mennyiségű vizet, 20 amennyi észrevehető oxidál ód ást okozhatna. A szárazjég elgázosodálsa után nincs maradék, úgy hogy nem kell minden olvasztás vagy öntés után a berendezést vagy szerszámokat a felgyülemlett reaik-25 ciótermékektől megtisztítani. Emellett rendes körülmények között az olvasztótégelyek szomszédságában a szénisav töménysége nem elég nagy ahhoz, hogy a munkásokra káros hatást fejthessen ki. 30 A találmány szerinti eljárásnál nem okvetlenül szükséges, hogy a szárazjeget közvetlenül a fürdő felületére helyezzük. A lényeg az, hogy a szárazjeget az olvadt fém olyan thermikus szomszédságába he-35 lyezzük, hogy a fémnek vagy a kemencének, vagy a tégelynek melege aránylag gyors és bőséges elgázosodást idézzen elő s a gáz jól borítsa a szabad fémlfelületeket. Legcélszerűbbnek találtuk, hogy a 40 szilárd jeget az olvadt fém felületére helyezzük. Ha az olvadt fémmel töltött tégelyen vagy tartályon alkalmaztuk a szárazjegyet s a fémet ezután a formába öntjük, a védő gázréteg a kiömlő fémfolya-45 mot követni igyekszik s azt megvédi. A fémnek a formában való megvédésére még hatékonyabb, ha még az öntés előtt a forma szája mellé helyezünk szárazjégdarabokat, úgy hogy a forma ürege még 50 az öntés előtt teljesen megteljen szénsavval. A szárazjógdarabkákból fejlődő hideg és nehéz szénsav hamar kiszorítja a formaüregből a könnyebb és melegebb levegőt. 55 Ha maga az ötvözet alapféme nem ég el könnyen,, nem okvetlenül szükséges, hogy a megömlesztés ós az ötvöző adalékok bekeverésének egész tartamára gondoskodjunk védő szénsavgázkörről. így pl. aluminium-magnéziumötvözet készítésénél 60 úgy találtuk, hogy elégséges, ha a szárazjeget csak közvetlenül a magnézium beadagolása előtt kezdjük alkalmazni. A magnéziumot és hasonló könnyen oxidálható fémeket rendszerint csak rövid idő- 65 vei az öntés előtt keverik az alapfémbe, úgy hogy a szénsavat csak az ötvözőalkatrészek adagolásai ós az ötvözetnek a formába való öntése közötti, aránylag rövid időszakban kell alkalmazni. 70 A száraz és aránylag hűvös szénsavgázkör a könnyen égő elem beadagolása után a keletkezett ötvözet megvédésére is alkalmas. Az elégést tetszés szerinti ideig gátolhatjuk meg, ha a fémifürdő felületén 75 szilárd szénsav jelenlétéről gondoskodunk. Ha a kész ötvözetet kell átömleszteni, ugyancsak célszerű védő szénsavréteget alkalmazni s ennek létesítésére szárazjeget használni. 80 A szárazjégből annyit kell használnunk, hogy bőséges és folytonos gázfejlődés menjen végbe, mely a levegőt a fémtől távoltartja. A folytonosan frissen keletkező szénsav meggáltolja azt is, hogy 85 maga a védőgáz a fémfelület közelében levegővel szennyeződjék. Valamely adott fémadag feldolgozásánál szükségelt szárazjég tényleges mennyisége a levegővel érintkezhető fémfelület nagyságától, az 90 adalékelemek oldásához szükségelt időtartamtól és a fürdő hőmérsékétől függ. Aluminium-alapifémű ötvözeteknél úgy találtuk, hogy ha; a szabad fémfelület minden 0.09 m2 -óre kb. 115 g száraz- 95 jeget alkalmazunk, az ötvözetet több perces időtartamon át védhetjük meg. Ajánlatos a szárazjeget aránylag kis darabokban alkalmazni és kis időközökben a felületre juttatni, ami célszerűbb, mintha ugyan- 100 annyi gáz-t fejlesztő szárazjeget egy darabban adagolnánk. A forgalomban kapható szárazjég elég tiszta ahhoz,, hogy a találmány értelmében használhassuk. A „szárazjég" a jelen leírásban általában 105 szilárd szénsavat jelent, függetlenül attól, hogy milyen eredetű vagy milyen módon készült. A találmány tárgyánál könnyen oxidálódó elemekként a kálium, nátrium, 110 magnézium, lítium, kalcium, bárium, stroncium,, berillium, foszfor, arzén, szelén, tellur és egyéb olyan elemek jönnek tekintetbe, melyek az olvadt fémfürdőhöz való adagoláskor a levegővel érintkezve 115 eléghetnek. Az elégés vagy oxidálódás alatt a jelen leírás keretében általában
