114319. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotóáramok erősítésére

MAGYAR KIRÁLYI #EMj| SZABADALMI BffiÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 114319. SZÁM. VlI/d/j. OSZTÁLY. — H. 6642. ALAPSZÁM. Berendezés fotóáramok erősítésére. Radio Corporation of America cég" New-York-bán, mint Nelson Herbert, East Orange N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 18-ike. A. E. A.-beli elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 19-ike. Fotoelektromos cellákat rendszerint erősítőberendezésekkel kapcsolatban használnak. Ezeknél a fotocella kimeneti körébe ellenállást szoktak beiktatni, mely-5 nek oly nagynak kell lennie, hogy az ebben aa ellenállásban fellépő kis fotoáramok az erősítőcső rácsfeszültségének befolyásolására elégséges feszültségkülönbséget idézzenek elő. Ez, a nagy ellen-10 állás általában megnehezíti a fotocella és az erősítő között nagy hasznossági fokú csatolás létesítését. Fotoelektromos áramok erősítésének egyszerűsítésére a fotocellát és az erősítő-15 csövet már kombinálták és egyetlen csőben helyezték el, amikoris a fotokatódát az erősítő1

vezérlőrácsával, a fotocella anódáját pedig az erősítő anódájával kötötték össze. Ez a kombináció azonban 20 teljes sikert nem eredményezett. A kombináció felépítése ugyanis meglehetősen bonyolult és a fotoelektromos rósz és az erősítőrész között árnyékolásra van szükség. A dolog természete szerint továbbá 35 csakis extrémvákuumos cella használható. A találmány berendezés fotoáramok erősítésére és egyszerű módon jó erősítés eléréséi; célozza. A találmány szerinti be-80 rendezésben gáztöltéses villamos kisütőcsevet használunk, mely izzóka^ódát, fotokatódát és a két katóda között rácsalakú anódát tartalmaz. Rácsalakú anódán e szabadalomban olyan anóda értendő, 35 melynek számos nyílása van és pl. egy vagy több támasztószervre erősített huzalból vagy számos nyílással ellátott lemezből áll. A találmány szerint az izzókatóda és az anóda közötti feszültséget (az, anóda 40-önként értetődően pozitív a katódához képest) úgy szabijuk meg, hogy ez elektródák között tértöltóssel határolt áram folyik, amihez a feszültséget a gáztöltés ionizációs feszültségénél kisebbre választ- é5 hatjuk. E gáztöltés nyomása kicsiny és a gáztöltéses fotocelláknál szokásos nagyságrendű, pl. 100—125 mikron. A fotokatóda ós az anóda közötti feszültséget egyúttal úgy szabjuk meg, hogy a foto- 50' katóda megvilágítása révén előidézett fotoáramok a gáztöltést ionizálják. A fotokatóda és az anóda közötti feszültség ehhez a gáztöltés ionizációs feszültségénél nagyobbra választható. 55. A megadott körülmények között a fotokatóda emissziójának kis változása az izzókatóda és az anóda között az áram nagy változását idézi elő. Amíg a fotokatódát nemi világítjuk meg, a; gáz nem 60 ionizálódik és az izzókatóda és az anóda között tértöltéssel határolt áram1

folyik. Ha ezután a fotokatódára fény esik, a fotokatódától az anódához fotoáram folyik, miközben a gáz ionizálódik. Az ioni- 65 zálódás mérve a fotoáram nagyságától függ. A legtöbb ion az anóda közelében keletkezik, ahol a fotoelektronok sebessége a legnagyobb. A pozitív ionok m izzókatóda közelében a tértöltéseket rész- 70> ben semlegesítik. Ennélfogva az izzókatóda és az anóda közötti áram növek-