114296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázturbinák működtetésére és ilyen eljárással dolgozó gázturbina

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114296. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — K. 12591. ALAPSZÁM. Eljárás gázturbinák működtetésére és ilyen eljárással dolgozó gázturbina. Kiss Miklós oki. gépészmérnök Kecskemét és Sánta Andor oki. gépészmérnök Kecskemét. A bejelentés napja 1934. évi május hó 15-ike. Gázturbinák szerkesztésénél különös nehézségeket okoz az a körülmény, hogy az égési térből kiáramló gázdk sebessége rendkívül nagy, úgy hogy ennek a sebes-5 ségnek megfelelő kerületi sebességgel járó futókerék a rendkívül nagy szilárdsági igénybevételek miatt nem szerkeszthető. Az elégéshez bevezetett levegő mennyiségének fokozásával az égési térből ki-10 áramló gáz tömegénék egységére eső hőenergia szűk határok között ugyan csökkenthető volna, ez az út azonban a kedvező elégési feltételek betartása mellett nem járható. Több fokozatú vagy reak-15 ciós rendszerű turbinák szerkesztéséné] a nehezen, vagy egyáltalán neim hűthető forgó részek meg nem engedhető mértékben melegednének. A fenti nehézséget a találmány értel-20 mében úgy kerüljük meg, hogy az égési térből kiömlő gázok energiáját résziben transzformáljuk, még pedig akként, hogy az égési gázokihoz a turbinakerékbe való bevezetésük előtt nem éghető, az, égési gá-25 zoknál kisebb energiatartalmú gáz- vagy gőznemű szekundaer közeget vezetünk, amelynielk az égési gázok energiájuknak egy részét átadják, úgy hogy a keverékben többé-kevésbbé teljes energiakiegyenlítő-30 dés jön létre, mimellett a keverék áramlási sebessége kiseibh, mint az égési térből kiáramló primer gázok sebessége. Ily módon a kerékbe való beáramlás sebessége oly mértékűre csökkenthető, mely 35 kellő szilárdságú járókerék szerkesztését lehetővé teszi. A keveredés közben fellépő ütközés számba vehető veszteséget nem okoz, mert az így keletkezett meleg ismét sebességgé alakul. A találmány egyik példakénti kiviteli 40 alakját a rajz ábrái mutatják, melyek közül az 1. ábra az égési tér és egy fuvókaszerkezet hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti 45 metszet, a 3. és 4. ábrák a fuvókaszerkezet további változatai. Az 1. és 2. ábrákbeli megoldásnál (1) az égési tér, melyhe a (2) porlasztófej a tü- §0 zelőanyagot, a (3) cső a levegőt vezeti. Az égési gázok a (4) fúvókán át az, (5) csőbe áramolnak, mely utóbbi keresztmetszete a (4) fúvóka kilépési nyílásnak keresztmetszeténél nagyobb. Az átfuvás 55 alkalmával önmagáiban ismert módon a (6) nyílásokkal ellátott köpeny 'belsejében a külső légnyomással szemben depresszió létesül és a (4) fuvókálból kiáramló gázok a (6) nyílásokon át beáramló levegőt ra- 60 gadnak az (5) csőbe, ahol a primer és szekundaer közegek keveredése végbemegy és a sebesség lecsökken. Az (5) csövet célszerűen úgy méretezzük, hogy annak végén 400—800 m/sec kiáramlási sebesség 65 létesül. Az energia átalakításához tetszőleges, önmagában ismeretes fuvókaszerkezeteket használhatunk. Ilyeneket mutatnak p. 0. a 3. és 4. ábrák, melyekben szorosan 70 elrendezett két, illetőleg háromlépcsős fu-