114253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet járóműmotorok tüzelőanyag-, illetve keverékmennyiségek önműködő szabályozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114253. SZÁMV/d/2. OSZTÁLY. — Sch. 5343. ALAPSZÁM. Eljárás és szerkezet járó mű-motorok tüzelőanyag-, illetőleg keverékmennyiségének önműködő szabályozására. Schiinanek Emil műegyetemi ny. r. tanár Budapesten. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 21-ike. A találmány tárgya eljárás és szerkezet a járómű-mótorok tüzelőanyag, illetőleg keverékmennyiségének a mótor szívócsövében keletkező depresszió által 5 való önműködő szabályozására, különösen abban az időszakban, amidőn a mozgásban lévő járómű hajtja a motort. A találmány a tüzelőanyagmennyiség önműködő szabályozására azt a dinami-10 kns nyomást használja fel, amelyet áramló gáz nagyobb nyomású térből (atmoszféra vagy kipüffögő nyomás) fúvókán vagy hasonló nyíláson át kisebb nyomású térbe való átáramlásánál az útjába 15 állított felületre vagy csőnyílásra gyakorol; ez a dinamikus nyomás üzemben a szívócsőben keletkező depresszió változásával együtt változik. A találmány szerinti megoldás kikü-20 szöböli az eddigi hasonló célú mechanikai megoldásoknál elkerülhetetlen súrlódásoknak és elhasználódásoknak a működésre gyakorolt káros befolyását. Ismeretes;, hogy az a, dinamikus nyomás, 25 amelyet az áramló levegő az áramlási irányra merőleges felületre, lapra vagy nyílásra gyakorol, elméletileg egyenlő azzal a nyomáskülönbséggel, amely az áramlási sebességet előidézte. A dinami-80 kus hatás értékesítése az 1—3. ábrák szerint történhetik, ahol a mótor szívócsöve keresztmetszetben és hosszmetszetben vázlatosan van ábrázolva. Az 1. ábrában fel van tételezve, hogy az 35 I térben uralkodó pi nyomás kisebb, mint az e téren kívül a II térben keletkező ps atmoszférikus nyomás. Ennélfogva a (3) nyíláson keresztül áramló levegő az (5) cső nyílását alkotó (4) felületre dinamikus nyomást gyakorol, amely nyomás 40 mértéke elméletileg ps—pi. A (4) csőnyílásban ezen a dinamikus nyomáson kívül az I térben uralkodó pi statikus nyomás is hat, úgy hogy a felületen keletkező p« eredőnyomás mértéke pi + (p2—pi) = p2 45 vagyis az eredőnyomás egyenlő az atmoszféranyomással. A valóságban a p» nyomás csak akkor lesz egyenlő pa-vel, ha a (3) csőnyílás nincs messze a (4) csőnyílástól. Ha a távolság e két csőnyílás 50 között nagyobb, akkor az áramló levegő a (6) nyilak (1. ábra) értelmében terjed tova és az áramlási sebesség az I térben uralkodó levegővel való súrlódás és örvénylés folytán csökken, még pedig an- 55 nál nagyobb mértékben, mennél nagyobb a (4) és (3) nyílások egymástól való távolsága. A (4) felületen keletkező dinamikus nyomás tehát csökken, ha a (3) ós (4) felületek közötti távolságot növeljük. A 60 súrlódásnak és örvénylésnek a légsebességre való befolyása annál nagyobb, mennél kisebb az áramlási sebesség. A (4) nyíláson keletkező nyomás tehát két tényezőtől függ: először a pi nyomás ab- 65 szolút értékétől (az áramlási sebességtől) és a (3) ós (4) nyílások egymástól való távolságától. A találmány értelmében az említett összefüggéseket a következőképpen lehet 70 hasznosítani. A mótor üresjárásánál a (8) fojtószelep a (7) szívócsőben a 2. ábrán jelzett helyzetet foglalja el. A levegő az y térből, amelyben közel atmoszférikus