114225. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a víz felmelegítésére vasúti kocsik használati víztartányában

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114225. SZÁM. V/b. OSZTÁLY. — J57. 4837. ALAPSZÁM. Berendezés a víz felmelegítésére vasúti kocsik használati víztartányában. Écler Bertalan magánzó Budapest. A bejelentés napja 1935. évi május hó 7-ike. Ujabban az a törekvés, hogy a vasúti kocsikban a mosdó- és öblítővíz számára elrendezett használati víztartányokat az utasok kényelmiére, de nem utolsó sorban 5 a fagy elleni védelmül is, fűthetően rendezzék be. Ily víztartányok fűtésére alkalmaztak már kézzel vagy termosztatikusan vezérelt gőzhozzávezetéssel ellátott csőkígyókat. 10 Ezeknél azonban, ha a fűtőkígyó mellékuton van a lentfekvő főigőzvezetékhez kapcsolva, úgy az a magasan fekvő víztartányban a fűtőihatást nagyon hátrányosan befolyásoló légzsákot képez. Ha 15 pedig a fűtőkígyót fent a szabadba torkoltatják, iigy a gőznek gyakori kilépése a személyzetet arra készteti, hogy a gőzhozzávezetést elzárja, mely esetben a fűtőberendezés gyakran üzemen kívül 20 marad. A találmány oly fűtőberendezés vasúti kocsik víztartáiiyaihoz, amelynek nincsenek e hátrányai. A találmány szerinti berendezés lényege 25 a legmagasabb vízszín fölött a tartánytérbe torkolló gőzvezeték, mely előnyösen a. kocsi'gőzfűtésétől van leáigaztatva. E vezetékből a levegő, a befűtésmél, a tartány belsején és a tartány belsejéből a >sza-30 badba vezető és mindig alkalmazott túlfolyón át egyszerű módon szoríttatik ki. E gőzvezetéken keresztül gőzt vezethetünk a vízmentes tartánytérbe, vagyis a tartánynak a víz-szín feletti terébe, mely a 35 víz felszínén kondenzálódik és ilykép a tartányvizet felmelegíti. E gőzvezetékben célszerűen egy termosztatikusan vezérelt szelep lehet elrendezve, melynek termosztátja a tartályban levő víz hőmérsékletétől közvetlenül vagy 40 közvetve függően a szelepet úgy vezérli, hogy az a tartályhoz való gőzhozzáárainlást elzárja, ha a tartányvíz valamely előre meghatározott hőmérsékletet ér el. Termosztátként tágulásicsövet alkal- 45 mazhatunk, mely a íartányban álló vagy rézsútos elrendezésű és nyitott végével a tartány legmagasabb vizszíne fölé nyúlik úgy, hogy a gőz a lent fekvő szeleptől a cső belsejében áramlik felfelé. A cső 50 hőtágnlásait kisebb hőtágulású anyagból készült mid viszi át a felső cső végtől a lent fekvő szelepre. Ennél az elrendezésnél a gőz — helyes szelepbeállítás feltételezése mellett — egyáltalán nem lép be 55 a vízmentes tartánytérbe, mert a meleg tágulásicső csak annyi gőzt enged a szelepen keresztül ára-mlani, amennyi a saját melegentartásához és a tartányvíz, melegentartásához szükséges. A tágulásicső 60 tehát ez esetben termosztatikus, fent nyitott fűtőtestet képez, amely a tartányvizet felmelegíti. Emellett a tágnlásicső üreges terében kondenzatum gyűlik öszsze, amely túlfolyik és a tartányt utána- 65 tölti. Minthogy a gőz a kondenzátumba állandóan áramlik, ennélfogva a szelepkamrában kazánkő rakódik le, amely csakhamar a szelep és a szelepkamra eldugulásához vezethet és a fűtőberendezést 70 üzemen kívül helyezheti. E hátrány elkerülésére a találmány szerint a szelep kamrának, ill. a tágulási cső üreges terének a legmélyebb pontjától lefolyócső vezethető a szabadba úgy, 75 hogy a kendenzatum állandóan elfolyik