114223. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő játékpuska

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114223. SZÁM. Vl/d. OSZTÁLY. — B. 12890. ALAPSZÁM. Ismétlő játékpuska. Boros Yida oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi december hó 5-ike. A találmány ismétlő játékpuska, melynél a tulajdonképeni tüzelőcsővel párhuzamos csőben egymás mögött tárolt, egyik végükön legömbölyített farudacskákból 5 álló töltények egy összenyomott csavarrugó és egy a tölténytár szájnyílását elzáró dugó terelőfelületének hatása alatt a tölténytár és a tüzelőcső egymással szembenfekvő oldalkivágásán keresztül egyenlő ként kerülnek a tüzelőcsőbe, melyből a billentyű meghúzásával felszabaduló, kilökő csavarrugó hatása alatt előregyorsuló kilökőrúd ütése következtében kilövődnek. TJjabb tölténynek a tüzelőcsőbe 15 való adogatása az előágy alatt elrendezett és ennek hosszhasítékában vezetett, a kilökőrugó összenyomását és a kilökőrúd oldható elreteszelését előidéző ismétlőfogantyú hátrahúzása útján történik. 20 A találmány szerinti ismétlő játékpuska kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel. Az 1. ábra a játékpuska hosszmetszete, mely szerint a csőalakú tölténytárban 25 néhány töltény foglal helyet és a kilökőrugó az elsütés utáni helyzetében van. A 2. ábra hasonló metszet, de hátrahúzott ismétlőfogantyúval és összenyomott kilökőrugó val, valamint az első tölténynek 30 avval a helyzetével, melyet az az adogatás első szakaszában elfoglal. A 8. és 4. ábrák ugyancsak hosszmetszetek, melyek egymástól csupán annyiban különböznek, hogy a 3. ábrán a tüzelő-35 csőben lévő töltény a kilövés előtti helyzetében, a kilökőrugó összenyomott állapotában, a kilökőrúd és billentyű pedig az elsütés előtti helyzetben látható, míg a 4. ábrán e szerkezeti részek az elsütés utáni helyzetükben, a kilőtt töltény pedig 40 a tüzelőcső szájában van feltüntetve. Az 5. ábra a 2. ábra (A—B) vonala szerint vett keresztmetszet. A bemutatott foganatosítási példában a puskaágyon megerősített, csőalakú (1) 45 tölténytár hátsó részében (2) nyomórugó van, melynek hátsó vége rögzített, mellső vége pedig (3) tölórudat hord, melynek a tölténytár (4) hosszhasítékából kiálló (5) nyúlványa van. Ez utóbbi határolja 50 egyrészt a (3) tolórúd előrehaladását, másrészt a (2) csavarrugó összenyomását azzal, hogy a hasíték mellső végéig haladhat csak előre, illetve annak hátsó végéig húzható hátra, mikor is a (4) hasíték (6) 55 mélyedésébe mozgatva, elreteszelődik. A csőalakú (1) tölténytár szájnyílását, hosszú hengeres (7) dugó zárja el, melynek alkotómenti mélyedésébe (8) lemezrugó van sülyesztve. Ez utóbbinak sza- 60 bad végén lévő (9) pecek arra való, hogy a dugónak betolásakor a (10) furatba hatolva, a dugót helyzetében rögzítse. A (7) dugó belső vége lerézselt, úgy hogy a töltények terelésére lejtő keletkezik. 65 A tulajdonképeni tüzelőcső az (1.) tölténytár alatti rövid (11) cső, mely elől nyitott, hátul pedig a központos furatú (12) fenékkel zárt. A (11) tüzelőcső oldalfalában (13) kivágás van és ugyanilyen 70 (14) kivágás van az (1) tölténytár falában is. Mindkét kivágás úgy van méretezve, hogy az (1) csőben tárolt (15) töltények a (14) és a (13) kivágásokon keresztül,