114216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok gáztalanítására

Meg-jelent 1936. évi május hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114216. SZÁM. V/e/2» OSZTÁLY — S. 15235. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés folyadékok gáztalanítására. Szikla Géza műsz. ig-azg-ató Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 13-ika. Ismeretes, hogy a gázok oldódása a folyadékokban. — a folyadékok gázfelvétele — a folyadékok és a gáz minőségétől függő anyagi állandón, az elnyelési 5 együtthatón kivül, a gáz részletnyomásától függ, s a rendszerint érvényes Henryféle törvény szerint azzal egyenesen arányos. Ha a részletnyomás megnő, akkor az oldott gáz mennyisége is megnő s az 10 idő függvényében aszimptotikusan közeledik az új részletnyomásnak megfelelő telítési értékhez. Nem ily egyszerű a folyamat akkor, ha a gáz részletnyomása csökken. Ilyenkor 15 csökken ugyan az oldott gáz mennyisége, de az az érték, mely felé aszimptotikusan közeledik, nagyobb, mint az;, amely a Henry-féle törvény értelmében az új részletnyomásnak megfelelne. Az oldott 20 gáztartalom ilyenkor nem csökken le az új telítési értékig, hanem a folyadék bizonyos mértékig túltelített lesz. A folyadéknak ez a túltelítődésre való képessége nehezíti a folyadék gáztalaní-25 tását, az oldott gáznak a folyadékból való kiűzését. A Henry-féle törvény szerint a forrpont elérése a lassan melegített folyadék oldottgáz-tartalmát zérusra kellene, hogy 30 csökkentse, mert a forrpontot éppen az jellemzi, hogy a folyadék gőzének nyomása egyenlő a teljes nyomással, vagyis a gáz részletnyoimása zérus. Ezzel ellentétben gondos kísérletek azt mutatták, hogy a túl-35 telítődésre való képessége folytán a folyadékban még jelentékeny gáz fog oldatban maradni akkor is, ha a folyadékot tetszőlegesen hosszú időn át tartjuk a forrponton. Desztillált víz és atmoszferikus oxigén esetében például ez a gázmaradók 40 kísérleteink szerint cca 0.7 cm3

/liter. A túltelítődés megszüntetése — a forrpontnál még megtartott gázmaradék kiűzése — csak megfelelő egyéb fizikai behatások, keverés, rázás, porlasztás és to- 45 vábbi melegmennyiségek bevezetése, a folyadék megfelelő forralása segélyével sikerül. Ezen az elven épültek fel az ismeretes gáztalanító berendezések, melyek pl. a 50 kazántápvizet atmoszférikus;, vagy attól eltérő nyomásnál forralás útján igyekeznek az oldott gázoktól megszabadítani. Minthogy azonban nem volt eddig ismeretes az, hogy mennyi meleg bevezetése 55 biztosítja valóban a folyadék gázmentességét, azért ezeket a berendezésekeit eddig — a siker érdekében — túlméretezték, nagy —• tehát szükségtelenül drága — forraló berendezésieket szerkesztettek, gg melyekbe a forralás hatásának kiegészítésére keverő, permetező, porlasztó betéteket és légritkított kamrákat építettek be. Abból a célból, hogy ezek az üzemet 65 nehezítő s a berendezést drágító szerkezetek elhagyhatók legyenek, gondos kísérletekkel megállapítottam a gázmaradék kiűzéséhez s a teljes gázmentesség eléréséhez bevezetendő melegmennyisé- 70 get. A különböző nagyságú készülékekkel végzett mérések azt mutatták, hogy a forrásban tartott vízben levő gázmaradék nagysága a forralás időtartamától füg- 75 getlen s csupán a forrpont elérése után