114204. lajstromszámú szabadalom • Kiegészítőműszer alapvonaltávolságmérőkhöz

Megjelent 1936. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114204. SZÁM XIX/c. (Vll/d.) OSZTÁLY. — G. 7909. ALAPSZÁM. Kiegészítőműszer alapvonaltávolságmérőkhöz. Actiengesellschaft C. P. Goerz Optische Austalt Actiová spolecnost' K. P. Goerz opticky vistav cég1 Bratislavában. A bejelentés napja 1935. évi március hó 29-ike. A találmány kiegészítő műszer alap­vonal-távol ságmérőkhöz, amelynek célja, hogy a nagy mérési távolságokhoz való távolságmérőkkel akkor is gyakorlatozhas-5 sunk, ha csak kis céltávolságok állnak ren­delkezésre. Ezt a célt a találmány szerint úgy érjük el, hogy mindkét sugárbebocsátó alak előtt egy-egy változtatható gyujtó-10 távolságú lencsorendsziert és a céltávol­ságnak megfelelően beosztott, az elfor­dulás szögét mutató osztályzattal fel­szerelt, forgatható ékrendszert helyezünk el, úgyhogy egyrészt lehetővé válik, hogy 15 a viszonylag közeli célokat paralaxis­memtesen reprodukáljuk a tárgylencsék gyujtósíkjaiban és másrészt, hogy a kis céltávolság miatt a célnál fellépő nagy pa­ralaxisszögeket a sugaraknak a távolság-20 mérőbe való belépése előtt, a távolságmérő mérési területének megfelelően csökkent­sük. Ekkor ezután megfelelő táblázatok és diagrammok felhasználásával a mérődob­leolvasás (látszólagos céltávolság) és a 25 forgatható ékek beállítása révén a tényle­ges céltávolság meghatározható. A rajz a találmány szerinti műszert tünteti fel, mégpedig az 1. ábra mértani alaprajz és a 2. ábra a találmány egyik 30 példaképem megoldási alakjának hossz­metszete. Az 1. ábra szerinti mértani alaprajzon a leolvasott (OZ) mérési távolságnak (ABZ) mérési háromszög felel meg, az 85 (OZ') tényleges mérési távolságra vonat­koztatott mérési háromszög pedig (ABZ'). Tehát az (OZ) céltávolságnak megfelelő <p = AZB <£ paralaxisszöget optikai ele­mekkel a tényleges (OZ') céltávolságnak megfelelő <p* = AZ'B < szöggé kell átala- 40 kítani és egyidejűen a csökkentett céltá­volság okozta célkép-paralaxis fellépését a tárgylencse gyújtópontjában lévő látó­mező felé e látómező mérőjeleivel, illetve képelválasztó éleivel kell megakadályozni. 45 Ezért nemcsak eltéríthető ékek, hanem előtétlencsék is szükségesek mindkét su­gárbelépési ablakhoz. Az (1) tokon (la) csőtoldat van, amely fedőhelyzetbe jutó, megfordított vagy tér- 50 beli kép távolságának mérésére való mű­szer (F) nézőcsövében elfordíthatatlanul és eltólhatatlanul erősíthető meg. Az (1) tokban két (2) és (3) üveg ékből álló, for­gatható ékrendszer foglal helyet, amely is- 55 mert módon az ékek befoglaló gyűrűinek (4, 5) ellenmenetű kúpkerék fogazatával együttműködő >(6) hajtókerék elfordításá­val elállítható. Ezáltal az eredő ékszög a mérőháromszög síkjában nullától bizo- 60 nyos, a legkisebb (pl. d = 20 m) céltávol­ságtól és a legkisebb (pl. D = 400 m) mé­rési távolságtól függő legnagyobb értékig állítható el, úgyhogy az (F) betekintő csőbe beeső mindkét párhuzamos sugár- 65 nyaláb az Vzi (<p'—<p) szöggel térül el. A (6) hajtókúpkereket a (6a) csap az (1) tokban ágyazza. Ezen a csapon (7) csavarkerék van megerősítve, amelynek fogazásával a (8) csavar működik együtt, amely az (1) '0

Next

/
Oldalképek
Tartalom