114204. lajstromszámú szabadalom • Kiegészítőműszer alapvonaltávolságmérőkhöz
Megjelent 1936. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114204. SZÁM XIX/c. (Vll/d.) OSZTÁLY. — G. 7909. ALAPSZÁM. Kiegészítőműszer alapvonaltávolságmérőkhöz. Actiengesellschaft C. P. Goerz Optische Austalt Actiová spolecnost' K. P. Goerz opticky vistav cég1 Bratislavában. A bejelentés napja 1935. évi március hó 29-ike. A találmány kiegészítő műszer alapvonal-távol ságmérőkhöz, amelynek célja, hogy a nagy mérési távolságokhoz való távolságmérőkkel akkor is gyakorlatozhas-5 sunk, ha csak kis céltávolságok állnak rendelkezésre. Ezt a célt a találmány szerint úgy érjük el, hogy mindkét sugárbebocsátó alak előtt egy-egy változtatható gyujtó-10 távolságú lencsorendsziert és a céltávolságnak megfelelően beosztott, az elfordulás szögét mutató osztályzattal felszerelt, forgatható ékrendszert helyezünk el, úgyhogy egyrészt lehetővé válik, hogy 15 a viszonylag közeli célokat paralaxismemtesen reprodukáljuk a tárgylencsék gyujtósíkjaiban és másrészt, hogy a kis céltávolság miatt a célnál fellépő nagy paralaxisszögeket a sugaraknak a távolság-20 mérőbe való belépése előtt, a távolságmérő mérési területének megfelelően csökkentsük. Ekkor ezután megfelelő táblázatok és diagrammok felhasználásával a mérődobleolvasás (látszólagos céltávolság) és a 25 forgatható ékek beállítása révén a tényleges céltávolság meghatározható. A rajz a találmány szerinti műszert tünteti fel, mégpedig az 1. ábra mértani alaprajz és a 2. ábra a találmány egyik 30 példaképem megoldási alakjának hosszmetszete. Az 1. ábra szerinti mértani alaprajzon a leolvasott (OZ) mérési távolságnak (ABZ) mérési háromszög felel meg, az 85 (OZ') tényleges mérési távolságra vonatkoztatott mérési háromszög pedig (ABZ'). Tehát az (OZ) céltávolságnak megfelelő <p = AZB <£ paralaxisszöget optikai elemekkel a tényleges (OZ') céltávolságnak megfelelő <p* = AZ'B < szöggé kell átala- 40 kítani és egyidejűen a csökkentett céltávolság okozta célkép-paralaxis fellépését a tárgylencse gyújtópontjában lévő látómező felé e látómező mérőjeleivel, illetve képelválasztó éleivel kell megakadályozni. 45 Ezért nemcsak eltéríthető ékek, hanem előtétlencsék is szükségesek mindkét sugárbelépési ablakhoz. Az (1) tokon (la) csőtoldat van, amely fedőhelyzetbe jutó, megfordított vagy tér- 50 beli kép távolságának mérésére való műszer (F) nézőcsövében elfordíthatatlanul és eltólhatatlanul erősíthető meg. Az (1) tokban két (2) és (3) üveg ékből álló, forgatható ékrendszer foglal helyet, amely is- 55 mert módon az ékek befoglaló gyűrűinek (4, 5) ellenmenetű kúpkerék fogazatával együttműködő >(6) hajtókerék elfordításával elállítható. Ezáltal az eredő ékszög a mérőháromszög síkjában nullától bizo- 60 nyos, a legkisebb (pl. d = 20 m) céltávolságtól és a legkisebb (pl. D = 400 m) mérési távolságtól függő legnagyobb értékig állítható el, úgyhogy az (F) betekintő csőbe beeső mindkét párhuzamos sugár- 65 nyaláb az Vzi (<p'—<p) szöggel térül el. A (6) hajtókúpkereket a (6a) csap az (1) tokban ágyazza. Ezen a csapon (7) csavarkerék van megerősítve, amelynek fogazásával a (8) csavar működik együtt, amely az (1) '0