114200. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés szilárd tüzelőanyagokhoz

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114200. SZÁM. il/h. OSZTÁLY. Z. 1999. ALAPSZÁM. Tüzelőberendezés szilárd tüzelőanyagokhoz. Ziegelmeyer Hans gyári tisztviselő, Leobersdorf (Ausztria). A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 17-ike. E találmány helyiségek fűtésére, valamint ipari célokra is alkalmas tüzelőberendezés szilárd tüzelőanyagokhoz, mely berendezéssel silányabb minőségű tüzelőanyagok is, pl. barnaszén, lignit és tőzeg füstmentesen, szagtalanul és gazdaságosan elégethetők. A találmány szerint a kályhaaknába épített lyukasztott válaszfallal csatornát készítünk az izzó szénből fejlődő gázok számára és az így elkülönített gázokat oly térbe vezetjük, melyben szekunder levegő hozzávezetése közben elégnek. A levegővel keveredett széngázokat fúvóka-, cső- vagy hasítékalakú csatornákon át vezetjük az elégető térbe. Az izzó szén gázainak levegővel való keverésével és a keveréknek fúvókákon való átszorításával oly tökéletes elégést érünk el, hogy a házifűtésnél kevéssé kedvelt tüzelőanyagok, mint barnaszén, lignit, tőzeg is elégethetők anélkül, hogy e tüzelőanyagok fűtéskor kellemetlen szagot terjesztenének. A csatolt rajzon a találmány két kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra az egyik kiviteli alak függélyes, illetve vízszintes metszete. A 3. és 4. ábra a második kiviteli alak függélyes, illetve vízszintes metszete. A rajzon ;(F) a töltőajtó, (H) a hamuajtó, (B) a rostély és (M) a füstcső. A kályhaaknába épített lyukasztott (T) válaszfal és egy vele párhuzamos tömör fal (i) csatornát alkot, mely a tüzelőanyagból felszálló (G) gázokat, a (T) válaszafalak lyukain való átömlésük után, a felülről bevezetett <E) primerlevegővel együtt lefelé a (B) keverőkamrába (1. ábra) vagy közvetlenül a (C) szűkületbe (3. ábra) vezeti. A (B) keverőkamra szaélessége az (i) csatorna szélességével egyenlő és az egyik oldalon a tüzelőanyag és hamu alkotta (S) kúp határolja. E keverőkamrában keveredik az (i) csatornából hozzáömlő (G—E) gáz és levegő a rostélyon égő tüzelőanyagrétegből távozó (V) égési gázokkal, melyek az elégést megindítják. A (B) keverőtérből egy vagy több fúvóka-, cső- vagy hasítékszerű (C) csatorna vezet az elégető (D) térbe. A (C) csatornák átömlési keresztmetszete (P) tolókákkal (1. ábra) vagy (K) csapólapokkal (3. ábra) változtatható. A fúvókák átömlési keresztmetszetét egyenként szabályozhatjuk és egyes fúvókákat teljesen is kikapcsolhatunk. Előmelegített (Z) szekunderlevegőnek a (B) keverőkamrába, illetve közvetlenül a (C) fúvókákba való bevezetésével az elégés lényegesen elősegíthető. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a szekunderlevegőt az oldalsó (L) csatornán (2. ábra), a 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál pedig a hamutéren át vezetjük a keverőkamrához, illetve a fuvókákhoz. A primerlevegőt felesleggel vezetjük be a tüzelőanyag melletti (i) csatornába, mely a tüzelőanyagot hűti és száraz lepárlását meggátolja. Az (A) töltőakna hűtőfelülete annál nagyobb lesz, minél ferdébb a lyukasztott (T) válaszfal. A felszálló gázok a ferde (T) válaszfalba ütköznek és a legközelebbi nyíláson át távoznak az (i) csatornába. Gázok főleg a tüzelőanyag-akna alján fognak fejlődni. A (B) keverőkamra és a (D) égési tér közé beépített (C) szűkítésekben a gáz-légkeverék torlódva örvénylik és jól keveredik.