114199. lajstromszámú szabadalom • Kézi gyorspermetező

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114199. SZÁM. x/h. OSZTÁLY. — T. 04:30. ALAPSZÁM. Kézi gyorspermetező-TakáCS Károly nyűg. Máv. előljáró Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 17-ike. A találmány kézi gyorspermetezők észii -lék, melynek az ismertekkel szemben az az előnye, hogy bárki könnyen szétszedheti és így könnyen tisztítható, továbbá, hogy a szórófej lefeléfordított helyzetében is folyamatosan, megszakítás nélkül működik. A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában, hosszmetszetben van feltüntetve. A permetezőkészülék három egymásba helyezett (a, b, c) csőből áll. A külső (a) cső végére a (d) esőesonkkal ellátott (f) fej van rácsavarva, melyből külső felületén csavarmenetes (g) csődarab nyúlik be az (a) cső belsejébe. E esődarabra a (h) kupak van rácsavarva, melynek falán (i) átbocsátónyílások vannak. E kupak belsejében helyezkedik el a (g) csődarab szájnyílását elzáró (j) szelepgolyó. Az (a) cső belsejében levő (b) cső alsó végére a (fc) szelepház van felcsavarva és ennek belsejében a 'zelepnyilást elzáró (m) golyó ül. Az (a) eső felső végére az (n) tömszelence van rácsavarva, melynek (c) tömítőanyaga nekifekszik a (b) cső falánjak és tömítés mellett, egyben a (b) cső részére vezetéket is alkot. Az (n) tömszelencébe, annak felső nyílásán át, a (p) test van belécsavarva, melynek kijebb vagy beljebb csavarásával a tömítőanyag kevésbbó vagy jobban szorítható a (b) cső falához. A (b) esőnek az (n) tömszelencén túlnyúló részére (r) fogantyú, felső végére pedig a lalbdaalakú (s) légkazán van erősítve. E légkazán belső tere a (b) cső falán levő (t) átbocsátónyílásokon keresztül a (b) cső belső terével közlekedik. A (t) nyílások a (b) csövön ott vannak elrendezve, ahol a (b) cső függélyes helyzetében az (s) légkazán vízszintes felezősíkja a (b) csövet metszi. A (b) eső az (a) csőben ki-be tologatható, a belső (c) cső pedig a (b) csőhöz van kapcsolva, úgy, hogy azzal együtt mozog. Ennek a legbelső (c) csőnek a végéhez van a (v) szórófej szerelve. Permetezéskor előbb az (r) fogantyúnál fogva a (b) csövet kifelé húzzuk az (a) csőből, miáltal a (d) csőcsonkon keresztül folyadék szívódik az (a) esőbe. Ezután a (b) csövet ismét visszafelé toljuk az (a) csőben, miáltal az (a) csőbe felszívott folyadék a (fc) szelepház nyílásán át benyomódik a (b) csőbe és a eső (t) nyílásain át bejut az (s) légkazánba is, melynek felső résziében a levegő összenyomódik. Ha a (b) csövet az (a) csőben ismét kifelé húzzuk, az (a) csőbe újabb folyadék hatol be a (d) osőcsonkon át és ugyanakkor az (s) légkazánlban, összenyomott levegő a (b) esőben levő folyadékot átnyomja a (c) csőbe, ahonnan az a (v) szórófejen át távozik. Az (s) légkazánnak az ia szerepe, hogy a levegőnek a (b) esőből a (c) csövön keresztül való felszökését megakadályozza. A régi permetezőknél t. i., ha a permetezőt úgy tartottuk, hogy a szórófej lefelé nézett, akkor a (b) csőben összenyomott levegő, a esőben levő folyadékon keresztül feljutott a (b) cső felső végébe és 'azután a (c) csövön keresztül a készülékből kiszökött, miáltal a