114197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és generátor aprószemű tüzelőanyagok, különösen porszén elgázosítására

114Í97. 3 oly hőmérsékletet biztosítunk, melynél a salak megolvad és a (3) fenéknyíláson át a körforgalomból kiválik Az elgázosító tér (6) mennyezetét a nagy bőtől (14) szénfátyolernyő védi. Azonkívül a friss szén a felszálló generátorgázt lehűti és pedig mindenekelőtt a hideg szén felmelegítése és víztartalmának elpárologtatása következtében. A szén kigázosítása, valamint vízgáz bomlása is meleget fogyaszt és ezzel szemben újabb melegmennyiség nem szabadul fel, mert e helyen már nincs szabad oxigén, tehát elégés nem történhetik. A beszórt friss szénpor tehát kigázosított izzó állapotban legnagyobbrészt az (5) pernyekamrába jut, vagy részben az elgázosító kamra falazata melletti áramlásmentes zónán át, az elgázosító kamra fenekére hull le. A fentvázolt módon a gázok oly mértékben hűlnek le, hogy az (5) pernyekamrába való átlépésnél a salak már megdermed. A pernyekamrában összegyűlő izzó kokszpor lazán pereg és a (18) pernyelejtőről a (8) visszavezető csatorna felé gurul. Esetleg nem teljesen kigázosított porszénrészek a (18) pernyelejtőn utólag még kigázosodhatnak. A pernyétől megszabadított generátorgáz továbbjutva végleges felhasználásra kerül, amennyiben pl. a (19) tűztérben a (20) légcsatornákon át befuvatott szekunderlevegővel kazánban elégethető. A generátorgáz hőmérsékletfokozatai a szén összetételének ismeretében 100%-os hőkicserélés feltételezése mellett, könnyen kiszámíthatók. A kigázosító aknában az izzó kokszból keletkező generátorgáz hőfoka minden szénfajtára a számítás szerint, kb. 1580 C°-ot tesz ki. Egy 5300 kai. alsó fűtőértékű 38% koksztartalmú, 14% nedvességű, 8.5% hamu tartalmú barnaszén esetében a generátorgáz hőfoka a friss szén beszórása révén a vízgázreakció figyelembevétele nélkül is, elméletileg 970° C-ra csökken. A gyakorlati üzemben tényleg bekövetkező hőfokesés kisebb, minthogy a hőátadás nem 100 ^-os. Tartós üzemben a fentebbi 0—5 mm szemnagyságú szénnel az elgázosító kamrában 1350° C és a lehűtött gázáramban 1050° C hőfokok állapíttattak meg. Ez a hőfokkülönbség elegendő ahhoz, hogy az eljárás előnyét a gyakorlati üzemben megvalósítsuk. A hőkicserélés tökéletességét és ezzel az elérhető hőfokesést a bevezetett porszén tinomságával az elgázosító kamra méreteivel, a pernyekamra méreteivel és a szóróberendezés szerkezetével befolyásolhatjuk. A visszahűtés fokozásának egy <.atásos módja a szénszemek lehullási idejének megnövelése, pl. azzal, hogy alkalmas helyeken ütközőket, akadályokat építünk be, melyekre a szén szemcsék ráhullanak, azokon leperegnek és újra a gázáramba, vezettetnek. Példaképeni célszerű kiviteli alakja ennek az elvnek a rajzon feltüntetett három boltozat, vagy párkány (25, 26. 27), melyeken a beszórt szén lépcsőzetesen végig pereg, ami a lehullási időt megnyújtja és a szén és gázok erőteljes érintkezésének előmozdítása révén a visszahűtést hatásosan megnöveli. A vázolt elrendezésnek az a további előnye is jelentkezik, hogy a \zt) párkányról lepergő anyagot a (10) tolótag elé veti, a gázt pedig úgy tereli és gyorsítja, hogy ezzel a szemcsék kiválását elősegíti. A visszahűtés fokozásálnak egy további módja a vízzel való hűtés. Ez kétféleképen eszközölhető, vagy magának a friss szénnek nedvesítésével, vagy pedig finoman elosztott állapotú víznek közvetlen bepermetezésével, alkalmas helyen, pl. a pernyekamrába való átlépés helyén (28) nyíláson át. Bizonyos esetekben kívánatos, hogy az egész folyamat hőfokszintje lecsökkentessék. Ilyen esetekben a (3) fenéknyíláson át befuvatott primer levegőhöz megfelelő mennyiségű füstgázt, vagy vízgőzt keverhetünk, illetve vizet adagolhatunk. A füstgázban levő szénsavat, vagy pedig a vízgőzt az (1) elgázosító kamrában az izzó koksz exotermikus folyamatban felbontja, amiáltal a generátorgáz hőfoka a fizikai lehűlésen túlmenőleg is a kivánt mértékben lecsökkenthető. Hasonló hatást érhetünk el, ha a nyers szén egy részét az (1) elgázosító kamra alsó részén vezetjük be. Az elgázosító folyamat' egyensúlyban van. ha a bevezetett primerlevegő mennyisége a bevezetett összes szénmennyiséget elgázosítja. Változó terheléseknél azonos hűtési hatásfokot feltételezve, azonos levegő-szén aránynál a generátorgáz lehűtése azonos lesz, minthogy az egységenkénti gázmennyiségre — függetlenül a terheléstől — ugyanannyi friss szénmennyiség jut. Ennélfogva a lehűtött gázáram hőfoka használható a folyamat szabályozására, amennyiben a primerlevegő meny- : nyiségét ennek a hőfoknak változása szerint szabályozhatjuk. A primerlevegő mennyisége csökkentendő, ha az (5) akná-