114196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyoldalt nyitott tartályok előállítására

nyíl irányában. A húzógép (7) kölyűje a bádogdarab középrészét a (4) nyíláson és pedig a nyílásnak húzóélként kiképezett felső szélén át keresztülhúzza, ahol is az ellenkölyű nélkül dolgozó (7) kölyűnek alsó része olyan alakú, mely a bádogdarab első húzási fokozatában a munkadarabból, mint előalakot, a készalak fenékrészét alakítja ki. Ugyanekkor a (8) fenék képződik és az (I) falrész épül fel. Emellett a bádogdarab széle lényegileg sugárirányban befelé vándorol. A 2. ábrán látható első húzási folyamatban kapott (10) körvonalalakot a 6. ábra pontozottan mutatja. Most a (2) felső és a (3) alsó keretet kicseréljük és a 2. ábra értelmében előalakított ibádogdarabot a (11, 12) keretpárba befogjuk (3. ábra). Ezeknek a tartókereteknek (13) nyílása nagyobb, mint a (2, 3) tartókereteké. A 3. ábra szakadozott vonalakkal a bá dogdarabnak a rákövetkező húzási részfolyamatban elfoglalt helyzetét mutatja. A (7) kölyű most a második húzási folyamatot végzi, amikor is a (8) fenék változatlan marad és az (I) falrészhez a (II) falrész adódik. A bádognak még nem alakított része emellett az egymáshoz szorított és együttesen egy párt alkotó (11) és (12) tartókeretek között sugárirányban befelé vándorol és külső (14) körvonala a 7. ábrán látható alakot veszi fel. A 7. ábra a <(11, 12) tartókereteknek és a (13) középnyílásnak felülnézete. Ezt követőleg a második közbenső alakot a (11) és (12) tartókeretekből kivesszük és utóbbiakat a harmadik keretpárnak (16) és (17) tartókereteivel cseréljük ki, melyeknek (18) nyílása, mint a 4. és 8. ábrákból látható, nagyobb (bővebb), mint a (11) és (12) tartókereteknek (13) nyílása. A 4. ábrában a közbenső alaknak a következő húzási folyamat előtt elfoglalt helyzetét szaggatott vonallal rajzoltuk meg. A következő húzási folyamatban az (I) és (II) falrészekhez a (III) falrész adódik. A közbenső alak széle a (16) éis (17) tartókeretek között kis darabbal befelé vándorol. A leírt húzási folyamat után, melyhez ugyanazt a (7) kölyűt használjuk, mint az előző húzási folyamatokhoz, a munkadarab a 8. ábrán szaggatottan rajzolt (20) körvonalat kapja. Most ebből a 4. ábrán feltüntetett közbenső alakból az 5. ábra szerint a következő közbenső alakot, illetve az! ábrázolt esetben a kész alakot húzzuk. A 4. ábrán látható (16) és (17) tartókereteket a negyedik pár (21) és (22) tartókeneteire cseréljük ki és ebben a húzási folyamatban a szaggatottan rajzolt közbenső alakból ugyanazzal a (7) kölyűvel a vastag vonalakkal feltüntetett kész alakot húzzuk. Emellett az eddig felépített (I, II, III) falrészhez a (IV) falrész adódik. A 9. ábrán a munka darabnak most elért körvonalát szaggatott vonallal (23) jelöltült. Ez az ábra azt is mutatja, hogy a (21) és (22) tartókereteknek (24) középnyílása nagyobb, mint bármelyik más középnyílás. Miután a munkadarabot az 5. ábrán feltüntetett (21) és (22) tartókeretekből kifogtuk, annak a kész kádalakja van és pereme esetleges lecsiszolás és kiigazítás után a szokásos peremvastagításra készen van. Az összes húzási folyamatokhoz ugyanazt a (7) kölyűt használjuk, melynek a munkadarab kész üregalakjának megfelelő külső alakja van és mely az egyes húzási folyamatok során a tartókeretekbe mind mélyebben hatol. Az 1. ábra a nagyterű tartály teljes felépítését mutatja, ahol is a 2—5. ábrák szerinti húzási fázisok során felépített falrészeket előállításuk sorrendjében az (I— IV) számok jelölik. A falrészek magasságait, ameddig azok az egyes húzási fázisokban felépültek, eredményvonialak mutatják. Az (a) eredményvonalnak az (El készalak fenekétől mért távolsága a 2. ábra szerinti húzási folyamat mélységének, az (a) és (b) vonalak távolsága a 3. ábra szerinti húzási folyamat mélységé nek, a (b) ós (c) vonalak távolsága, a 4. ábra szerinti húzási folyamat mélysé gének és a (c) és (d) vonalak távolsága az 5. ábra szerinti húzási folyamat mélységé nek felel meg. Abból a célból, hogy az egyes keretpárok keretei között az anyag elhúzódását, valamint redőknek a munkadarabban való képződését lehetőség szerint megakadályozzuk, a (26) húzó hornyokat vagy éleket (10. ábra) alkalmazhatjuk, melyek a tartókeretek között az, anyag vándorlási irányára harántirányban vonulnak. Ezeknek a húzó hornyoknak kialakítását a 10. ábra szemlélteti. A tartókeretekben, pl. a (2) és (3) keretekben a (27) és (28) hornyok vannak; ezek egyikébe, célszerűen az alsó húzó keret hornyába a (30) lécet fektetjük, mely felett az anyagot a 11. ábrán látható módon húzzuk. A többi tartókeretet szintén húzó hornyokkal vagy élekkel láthatjuk el. Az anyagnak a tartókeretek közötti elhúzódását az anyag haladási irányára ha-