114195. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114195. SZÁM. VII/h. OSZTÁLY. — P. 8341. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Einűhoven-ben (Hollandia). Pótszabadalom a 108956. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi november hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi november hó 4-ike. A 108.956. sz. törzsszabadalomban már javasoltuk fémgőzzel, kiváltképen arány­lag nehezen illó fém, mint nátrium, gőzé­vel töltött villamos kisütőesövek körül­vételét kettősfalú burkolattal és az e bur­kolat falai között lévő tér evakuálását. Ez a csövet körülvevő légüres tér hőszigetelő köpenyt alkot, mely magas hőmérséklet­nek és elégséges gőznyomásnak a kisütő­csőben való elérését megkönnyíti. E kisütőesövek üzeménél megállapítot­tuk, hogy a környezet állapotának válto­zásai, pl. a hőmérséklet csökkenése, a ki­sütőcsőben levő gőz nyomására általában erős befolyással vannak. Így a környezet hőmérsékletének csökkenése, eső vagy erős szél a gőznyomás csökkenését eredmé­nyezik. A gőznyomásra gyakorolt eme befolyás igen kellemetlen, mert ennek folytán a kisütőeső tulajdonságai, pl. a fejlesztett fény intenzitása vagy a kisütő­eső hatásfoka, jelentékenyen változnak. A találmány célja a jelzett hátrány ki­küszöbölése és a kisütőeső lehető függetle­nítése a környezet állapotának változá­saitól. A csövet és a kettősfalú burkolatot a ta­lálmány szerint úgy építjük, hogy üzem közben a kisülési tér falának az aljzati (véggel szemközti) részének legyen az e térben előforduló legalacsonyabb hőmér­séklete. Az ismert csövek oly felépítésűek voltak, hogy a kisülési tér leghidegebb helye az aljzati oldalon volt. A csőben lévő gőz nyomását tehát e leghidegebb hely hőmérséklete szabta meg. A környe­zet hőmérsékletváltozásai e leghidegebb helyen is a hőmérséklet erős változását és ennek folytán a gőznyomás erős változá­sát eredményezték. Azt találtuk, hogy ha gondoskodunk arról, hogy a kisülési térnek gőznyomást meghatározó leghidegebb helye a kisülési tér falának az aljzati véggel szemközti ré­szén legyen, e leghidegebb hely hőmérsék­letének a környezet bizonyos hőmérséklet­változásai előidézte változásai kisebbiek, mint az esetben, ha a kisülési tér falának az aljzatra néző része a leghidegebb hely. Az a körülmény, hogy a kisülési tér az aljzati véggel szemközti falrészének hő­mérséklete a környezet állapotának válto­zásaival szemben kevésbbé érzékeny, valószínűleg arra vezetendő vissza, hogy e falrész hője a burkolat belső falára való átvitele után, főként sugárzás útján tá­vozik. A kisütöcsőfal aljzati végének fa­láról azonban a hő külső környezetre nagy részt vezetés útján vivődik át. Kí­sérletek és számítások igazolták, hogy ha bizonyos helyen határozott hőmeny­nyiséget fejlesztünk, ez a hő e maga­sabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű helyre távozik és ha ez az alacsonyabb hőmérséklet változásoknak van kitéve, a magasabb hőmérséklet válto­zásai sugárzás útján végbemenő hőátvitel esetén kisebbek, mint hővezetés útján vég­bemenő hőátvitel esetén. Ezt a körülményt a találmány Szerint úgy hasznosítjuk, hogy a kisütőcsövet és a burkolatot úgy építjük, hogy a kisülési tér leghidegebb helye ott legyen, ahol a hő leadása a külső

Next

/
Oldalképek
Tartalom