114183. lajstromszámú szabadalom • Önműködő üvegfúvógép

MAGYAR KIRÁLYI WFFLL SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 114183. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — E. 4754. ALAPSZÁM. Önműködő üvegfúvógép. N. V. Maatschappij tot Exploitatie van Uitvíndingen cég Roitterdam-ban (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi augusztus l)ó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó26-ika. A találmány önműködő, olvadéktartály­ból táplált üvegfúvógép. Pl. palackok, izzólámpák stb. előállítá­sára a legkülönfélébb önműködő üveg­fúvógépek ismeretesek. Mindezen gépek­nek azonban az a tulajdonságuk, hogy csak oly tárgyak előállítását teszik lehe­tővé, melyek gyártása meglehetősen nagy üvegmennyiséget igényel. Önműködő üveg­fúvógépek szerkesztésónéi kiderült ugyan­is, hogy valamely előállítandó test üveg­mennyiségének csökkentése igen nagy ne­hézségekbe ütközik. Megállapították, hogy olvadéktartály alkalmazása esetén az idő­egységenként leadott üvegmennyiség nem csökkenthető tetszőlegesen, hanem a táp­nyílásban az üveg bizonyos sebességét be kell tartani és hogy rendszeres üzemnél e tápnyílás keresztmetszetét sem lehet tet­szőlegesen csökkenteni. Ha az üveg sebes­sége a tápnyílásban túlságosan csökken, az üveg a, nyílás előtt való torlódás miatt szabálytalanul táplálódik, ezenkívül a táp­nyílásnál elvágott üvegtétel hőmérséklete is túlságosan alacsony és egyenlőtlen. Olvadótartály alkalmazása önműködő üvegfúvógéphez tehát feltételezi, hogy a gépnek bizonyos minimális üvegfogyasz­tása van. Egészen kicsiny üvegtestek elő­állítására való gépnek tehát nagyteljesít­ményűnek kell lennie. További nehézség a kicsiny üvegtótelek gyors lehűlése, melyet gyakorlatilag csakis lehetőleg gyors feldolgozással és a tárgy lehetőleg csekély továbbmozdításával le­het elhárítani. A találmány szerinti gép előnyösen egy centrális pontról hajtott több olyan egy­séget tartalmaz, melyeknek a hozzátartozó elősajtolófúvó- és kilökő-aggregátummos egy-egy fejformájuk van, melyek akként működnek együtt, hogy az üvegtétel a megmunkálás közben a térben helytálló. Az egységek körön, tehát gyűrűalakúan rendezhetők el. A találmány egyik foga­natosítása szerint a tápnyílás függőlege­sen az elrendezési kör közepe fölött a be­vezetőtölcsér fölött van, a hulladékot és a hűtővizet elvezető cső pedig központos elrendezésű. Hulladékon itt pl. olyan üvegtételek is értendők, melyek a legköze­lebbi szabad egységhez azért nem kerül­hetnek, mert az üzemen kívül van. Az egységek töltésére egyik végén töl­csérszerű töltőcsövet alkalmazunk, mely­nek másik vége az egységeket hordó lemez fölé ér. A csövet szakaszosan mozgatjuk akként, hogy éppen azon egység fölött áll­jon meg, mely töltésre kész. Az olvadék­tartály tápnyílása alatt lévő, egyébként ismert vágószerkezet a cső mozgásával akként kapcsolódik, hogy az üvegtétel a fejformába a helyes időpontban kerüljön. A töltőcsövön előnyösen oly szerkezetet alkalmazunk, mellyel a cső felső részén lévő tölcsért a tápnyílás elől elforgathat­juk, úgy, hogy a legközelebbi üvegtétel a tölcséren kívül esik le és a központi elve­zetőcsőbe jut. E szerkezettel az egységeket részlegesen üzemen kívül helyezhetjük. A töltőcső szakaszos mozgatását előnyö­sen sajátos alakú máltaikeresztes hajtás végzi. Hogy az üvegtétel a fejformába mindenkor helyes helyzetben jusson, szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom