114177. lajstromszámú szabadalom • Félvezetős vevőantenna

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114177. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — H. 9316. ALAPSZÁM. Félvezetős vevőantenna. Dr. HuTber Emil nyomdatulajdonos Kilchbergfben (Zürich, Svájc). A bejelentés napja 1935. évi április hó 17-ike. Svájci elsőbbsége 1934. évi április hú 17-ike. Zavarmentes rádióvétel legnagyobb ellensége az erősáramú üzemek számos villamos készüléke. Ezek a nagyfrekvenciából egész spektrumot adnak, hol is bizonyos frekvenciák hangsúlyozottan lépnek előtérbe. E réven még akkor is halljuk a zavarkeltőt, ha többféleképpen hangoljuk a vevőt. Noha teljességgel módunkban lenne, hogy mindjárt a helyszínén zavarmentesítsük a zavarkeltőket, a zavarmentesítés e módja mégse terjedt el általánosan. A zavarkeltők elől eddig részben olyként mentesültek, hogy különleges árnyékolással mentesítették a zavaró hullámoktól a szabadban elrendezett antenna bevezetését. így azonban nem mindig érhetünk el kielégítő megoldást, amely jelenség avval magyarázható, hogy pl. valamely szerteágazó villamos kábelhálózatú városban vagy nagyobb településben fémtárgyak esnek az adó nagyfrekvencia mezejébe és ezekben nagyfrekvencia áramok keletkeznek. Az ily áramok különösen erősekké válnak, ha az illető tömegek véletlenül éppen az adófrekvenciára hangoltak. A mondott áramok viszont szekundermezőt létesítenek, amely akár más irányú is lehet, mint az eredeti. Ezért a mezővárosokban gyakran annyira eltorzul, hogy i valamely antennaidom egyidejűleg különböző irányokból kaphatja egyazon adó hullámait. Ha már most bizonyos zavarkeltőre hangolt fémtömeg találódik a vevőantenna közelében, akkor az antenna > nemcsak az adó, hanem a zavarkeltő kisugárzásait is kapja. Ily esetekben még árnyékolt antennabevezetés se háríthatja el a vevőtől a zavarkeltőt. A találmány célja, hogy a hatásos antennarésztől eltávolítsuk a vevőantenna közelében a fémtömegek részéről kisugárzott szekunderhullámokat. A találmány szerint ama réven érjük el ezt, hogy a hatásos antennarészt, felfelé nyitott, nagyfrekvenciát elnyelő üreges test belsejébe építjük, amely olyként van alakítva, hogy csupán a felülről függélyesen vagy közel függélyesen érkező nagyfrekvencia hullámokat bocsátja a hatásos antennarészhez. Az üreges testben példaképen félvezető vagy pedig fémréteg lehet. Különösen célszerű kivitel, ha az üreges testnek félvezetővel bélelt fémrétege van. A rajz vázlatosan tünteti fel az új antenna egyik kiviteli példáját. Az 1. ábra vevőantenna függélyes metszete. A 2. ábra az üreges test és a benne rejlő, hatásos antennarész alaprajza. A felső és alsó gyűrű közt függélyesen kifeszített, több drótból álló (1) hatásos, vagyis a hullámok részéről közvetlenül indukált antennarész a felfelé nyitott, parabolikus szelvényű (2, S) üreges testben van elrendezve. Az üreges test, két, egymásnak fekvő rétegből van, amelyek közül a belső (2) réteg félvezető, míg a külsci (3) réteg fém. Mindkét réteg (4) alja esővíz áteresztő lyukakkal van áttörve. A (3) fémréteg felső éléből (5) villámhárító csú-