114167. lajstromszámú szabadalom • Olajregeneráló berendezés

áttörések vannak. A (36) hüvely biztosítja azt, hogy a (30) edényben lévő olaj mindenkori szintjétől függetlenül, állandóan a teljes szűrőfelület dolgozik. A (37) viszszaesapószelepen keresztül vezetjük be a légmentesen lezárt (30) edénybe a sűrített levegőt, míg a (31) fedélre szerelt (38) feszmérő a (30) edény belsejében uralkodó légnyomást mutatja. A 7. ábrán látható szűrőkészülék működése a következő: Az előzetesen melegítéssel víztelenített és derítőanyaggal, pl. aluminium-hidroszilikáttal összekevert piszkos olajat a (30) edénybe öntjük, a (31) fedelet ráhelyezzük, tömítően lezárjuk és a (37) visszacsapó-szelepen keresztül sűrített levegőt vezetünk be. A légnyomás az olajat a (36) cső és a szűrőbetét közötti térbe és a szűrőbetéten keresztül a (35) csőbe szorítja, ahonnan a szűrt olaj a ("21) edénybe folyik. A 8. és 9. ábrákon látható szűrőkészülék a 7. ábrán látható szűrőkészülék továbbfejlesztése. A (31) fedélen, a szűrőteljesítmény növelése céljából, egynél több, a jelen esetben hat szűrőtest rögzített. Az egyes (16x) csövek a (31) fedőlap (31b) furatain hatolnak keresztül és felső csavarmenetes végükre a (39) zárókupakok osava roltak. A (31) fedél központos (31a) furata a (31c) üreggé bővül. A (31c) üreg a ferde (31d) furatokon és az egyes (16x) csövek (16cx) furatain keresztül a (16x) csövek belső tereivel összekötött. A (31c) üreghez a (35x) cső könyök- vagy pipa-alakú vége csatlakozik, melyet a (31) fedélhez a (40) csavarorsó és a (41) csavaranya rögzít. Az egyes szűrőegységeket a (31) fedélre erősített, közös (36) köpeny veszi körül vagy a rajzon látható megoldástól eltérően, minden egyes szűrőegységhez külön (36) köpeny tartozhat. A szűrt olaj az egyes (16x) csövekből a (16cx) és (31d) furatokon keresztül a (35x) csőbe jut és onnan a gyűjtőedénybe folyik. A találmány lényegének érintése nélkül az egyes szűrőbetéteken keresztülhatoló olaj a gyűjtőedénybe tetszés szerinti más módon is vezethető, pl. minden egyes szűrőbetéthez külön csővezeték csatlakozhat. Az egyes (16x) csövek a (31) fedélen, a rajzon látható megoldástól eltérően is rögzíthetők, így pl. a (31) fedélen áthatoló furatok elmaradhatnak. Ha külön desztilláló készüléket nem alkalmazunk, úgy a 7., valamint a 8., 9. ábrákon látható megoldási alakoknál az olajat a szűrés megkezdése előtt melegítéssel vízteleníteni kell. A fáradt olaj melegítésénél azonban fennforog az a veszély, hogy az olaj, amint a hőmérséklet eléri a 100 C. fokot, erősen habzik és ha a melegítést azonnal abba nem hagyjuk, az edényből teljesen kifut. Az olajveszteségektől függetlenül, ezt azért is el kell kerülnünk, mivel komoly tűzveszélyt jelenthet. Az olaj kifutásának megakadályozására a 10. ábrán kisebb léptékben feltüntetett, fordított tölcsér-alakú (43a, 43b) betétet helyezünk el az olaj melegítésére való edényben. Fölösleges áttöltögetés és többletmunka elkerülése céljából a fáradt olajat a (30) edényben melegíthetjük. A (43b) csonkakúp talpkörénck átmérője valamivel kisebb, mint a (30) edény belső átmérője és a betét felső vége az olaj felső szintjéből kiemelkedik. Ha a (43a, 43b) betétet a (30) edényben lévő fáradt olajba helyezzük, úgy a (30) edény fenekének egyenlőtlenségei biztosította réseken vagy külön, erre a célra létesített áttöréseken át a fáradt olaj a (43a, 43b) betét belső terében lövő olajjal közlekedik. A (30) edény fenekét melegítve, előbb a (43a, 43b) betétben lévő olajmennyiség, amely a teljes olajmennyiségnek csak töredéke, melegszik fel és 100° C. hőmérséklet elérésekor a betét felső végén kitóduló hab a felső hideg olajrétegre kerül és alulról újabb olajmennyiség jut a betét belső terébe. A betétben maradó olaj a (30) edény fenekén keresztül tovább is hőközlésben részesül és így először a megkötött vízét veszti, majd hőfoka 100° C. fölé emelkedik. Minthogy a tölcsérben lévő olajhab könnyebb fajsúlyú a külső hideg és tömör olajnál, tehát a külső olaj a nagyobb folyadékoszlop nyomása következtében, alulról a betét belső terébe áramlik. Ilymódon folytatólagosan a teljes olajmennyiséget 100° C. fölötti hőmérsékletre melegíthetjük és a kifutás veszélye nélkül vízteleníthetjük. Nyitott tűz alkalmazása, főként ott, ahol nem elég szakszerű az ellenőrzés, tűzveszélyt jeleníthet. Ennek elkerülésére a találmány értelmében a fáradt olajat víztelenítés céljából, villamos fűtéssel is hevíthetjük, mint ezt a 11. és 12. ábrák mutatják. A (44) fűtőtestet, köz hagyásával, az alul zárt, fölül nyitott (45) hüvely veszi körül. A (45) hüvely fenékrésze közelében a (45a) áttörések vannak, amelyeknek nagyságát a villamos fűtőtest fűtőképességétől függően választjuk meg, azaz az