114166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azóvegyületek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI #£HJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114166. SZÁM. IV/h/1. IV/h/3. OSZTÁLY. — F. 7392. ALAPSZÁM. Eljárás azovegyületek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktieng-esellschaft cégr Frankfurt a/M. II. pótsSabadalom a 111073. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi március hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 18-ika. A törzs szabada 1 om és a 112523. lajstromszámú 1. pótszabadalom eljárásokat ismertet baktericid hatású azovegyületek előállítására. Ezek az eljárások abból áll-5 nak, hogy magukban véve szokásos munkamódszerekkel olyan bátzisos azovegy Lileteket állítunk elő, melyekben az azohidhoz kötött egyik gyököt maghoz— esetleg gyűrűszerűén — kötött bázisos 10 nitrogénatom és ezenkívül legalább egy aminő- vagy hidroxilgyök helyettesíti, az azogyökhöz kötött másik maradék pedig az azogyökhöz képest p-helyzetben egy szulfonisavamidgyököt, vagy tetszőleges 15 helyzetben két szulfonsavamidgyököt tartalmaz. Az új termékekben savgyököknek nem szabad jelen lenni, mert kitűnt, hogy azok jelenléte, a vegyületek baktériumölő hatását messzemenően lerontja. így 20 pl. a (2, 4) diaminoazobenzol (4') szulfonsavamid (2') helyzetben bevitt karboxilgyök hatására elveszti hatóerejét. Ez a körülmény azért volt hátrányos, mert a törzs- és az 1. pótszabadalmi eljárások 25 termékeinek nagyobb oldhatósága volt kívánatos azok paremterális alkalmazásához, már pedig savgyökök bevitele, mint olyan sokszor bevált módszer ismeretes, mely az oldhatóságot növeli. Az előbb 30 említett okokból a szóbanforgó esetben mindenekelőtt szükségesniek látszott az, hogy a törzs- és az 1. pótszabadalmi eljárások termékei oldlhatóságáinak növelésére más lehetőségeket keressünk. Meg-35 lepő módon azt találtuk azoiniban, hogy savgyökök bevitele nem minden esetben csökkenti a törzs- és az 1. pótszabadalom eljárási termékeinek .baktériumölő hatását, hanem hogy e termékeket baktérium' ölő hatásuk megtartása mellett jobban 40 oldható termékekké alakíthatjuk át, ha a törzs- ós az 1. pótszabadalom azovegyületeinek a bázisos nitrogónatomot, illetve a hidroxilgyököt tartalmazó maradékába viszünk be savgyököket. A hatás és oldhatóság szempontjából emellett közömbös, hogy a szabad savgyök a magihoz tartozó vagy elhhez tetszőleges közbenső tagok révén kötött szulfonsav- vagy karbonsavgyökök alakjában van-e jelen. Példakép- 50 pen az oldhatóvátételihez arainometá.n szülfonsav-, aminometánszulfkisav-, aminoeoetsav-, oxieoetsav-, amin oetánszu lfonsav- és egyéb maradékok is alkalmasak, amikor is a vegyületekre jellegzetes 55 aminő- vagy hidroxilgyök közbenső tag lehet. Ennek megfelelően a törzs- és az 1. pótszabadalom eljárási termékei hatásával azonos baktériumölő hatású vegyületeket kapunk, ha magukbain véve szoká- 60 sos munkamódszerekkel olyan azovegyületeket állítunk elő, melyekben az azohidhoz kötött benzol-, naiftalm-, piridinvagy kinolingyököt magihoz kötött nitrogénatom (gyűrűhöz tartozó amiinogyök 65 alakjában, pl. mint piridin- vagy kinolingyűrűnitrogén), továbbá gyűrűhöz kötött legalább egy ammogyök vagy hidroxilgyök, végül' savgyök helyettesít, mely utóbbi az előbb említett aminő- vagy 70 hidroxilgyökhöz lehet kötve, míg az azogyökhöz kötött másik maradék az azohid-