114145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések keltésére
egy részén és a (29) vezetéken át kötjük össze. A (33) rács és a (26) külső elektróda közé a beállítható (30) kondenzátort iktatjuk, mellyel az oszcillátor frekvenciáját beállíthatjuk. Megfelelő rácspotenciál fentartására a rácsot a katódával a (32) fojtócsévén és a (33) ellenálláson át kötjük össze. Ez az áramkör ezenfelül még a (31) feszültségforrást is tartalmazza. A (32) fojtócséve a nagyfrekvenciájú rezgéseket a katódától és a. (31) teleptől távoltartja. A (33) ellenállás alkalmazásának előnye az, hogy a rezgések akkor, ha a (12) katódát a (14) fcsziiltséígforrással üzembe hozzak, önmaguktól megindulnak. A berendezés a következőképein működik; Feltesszük, hogy a katóda fűtését még nem kezdtük meg és hogy a (11) anódát és a (13) rácsot a (15), illetve (31) feszültségforrásokkal pozitív potenciálra kapcsoltuk. Minthogy a katóda még nem emittál és így a rácsáram még nem folyik, a rácspotenciál nagysága a (31) telep teljes feszültségével egyenlő. A (33) ellenálláson egyelőre nincs feszültségesés. Mihelyt a kai ódát fűteni kezdjük, az edényben elektron,-Iram keletkezik, mely a gáz- vagy gáztöltés ionizálódása következtében plazmát létesít. A rácskörben most áram folyik és a (33) ellenálláson feszültségesés van, mely a rácspotenciált az anóda potenciáljához képest eléggé csökkenti ahhoz, hogy a rács körül pozitív ionok felhője létesüljön. A katóda és az edényben levő többi elektróda közötti elektronáramlásnak ez a megindulása és újbóli megszakadása a (28, 30) áramkörben energiaingadozásokat okoz, melyek viszont, a maguk részéről a rácspotenciált ingadoztatják. Ezeknek a rezgéseknek frekvenciáját a (28) önindukció, a (30) kapacitás, valamint az egyrészt a (13) rács ós másrészt a (26) és (27) elektródák közötti kapacitások nagysága állapítja meg. Mindegyik rezgés sma része alatt, amikor ;> rácspotenciál úgy változott meg, hogy a pozitív ion fel hő csökken, az anóda és a katóda között elektronáram megy át. A katóda és a rács között fekvő rácskör a (32) fojtócséve, a (33) ellenállás és a (31) telep helyett tetszőleges más, a célnak megfelelő elemeket tartalmazhat. Csak az a lényeges, hogy kellő eszközökkel a rácsot olyan potenciálon tartsuk, meivnéi pozitív ionfelhő képződik. Az is szükséges, hogy a katódától kiinduló elektronáram megindulása után a rezgések megindítására a rácspotenciált változtatni lehessen. A találmány keretébe tartozik a 3. ábrán látható kapcsolásnak oly módosítása is, hogy a rács és a katódaplazma közötti áramkör belépő körnek, az anóda- és katódaplazma között alkalmazott kör kilépő körnek legyen használható. A 4. ábra. további példaként olyan elrendezést mutat, melynek nem csak egy, hanem két rezgőköre van. A rezgőkörök száma kettőnél több is lehet. A 4. ábrán látható (10) kisütőedénynek megint (11) anódája, (12) katódája, (13) rácsa és gáz- vagy gőztöltése van. A (34) edényfal külső oldalán a (27) elektródát alkalmazzuk, mellyel a kisülési pályának a katódaplazmában fekvő részét a külső áramkörre kapacitív úton csatolhatjuk. Az anóda körzetében, szintén kapaeltlv csatolás céljaira, több ilyen elekrtóda lehet. A 4. ábrán feltüntetett megoldás csak két ilyen elektródát tartalmaz, nevezetesen a (26) és (35) fémgyűrűt. Ha a katódaplazmát, illetve a (27) elektródát a (13) ráccsal vagy a (26) és (35) elektródák egyikével összekötjük és ezt az áramkört gerjesztjük, s benne meghatározott: frekvenciájú rezgéseket keltünk, akkor a a (26) és (35) elektródák közé iktatott rezgőkörben szintén rezgések létesülnek, melyeknek frekvenciáját az első kör frekvenciájának többszörösére hangolhatjuk. A második kör rezgései oly nagy intenzitásúak, hogy ehhez a körhöz minden további nélkül kilépő • kört csatolhatunk. A (12) katódát a (11) anódával a (15) feszültségforráson és a (16) fojtócsévén át kötjük össze. A fojtócséve ezt az áramkört nagyfrekvenciájú áramoktól elrekeszti. A (13) rács és a (12) katóda között a (28) önindukciónak egy része, a (32) fojtócséve és valamely feszültségforrás, pl. a (31) telep van, mely a szükséges rácspotenciált adja. A (32) fojtócséve a (31) feszültség forrást védi. Ha a (13) rácsnak a (31) feszültségforrásból negatív töltést adunk, akkor a, rácson pozitív ionfelhő létesül, mely az ionizált közeget anóda- ós katódaplazmára választja el. A pozitív7 ionfelhő a rácsot képessé teszi arra, hogy HZ anóda és a katóda közötti elektronáramlása elindulását és megszakítását vezérelje. A katódaplazma és a rács közötti összekötő vezeték a (28) önindukció egy részét és a rács és a katóda között levő összekötő vezeték egyrészét tartalmazza. Ezekhez a
