114139. lajstromszámú szabadalom • Gyújtólángégő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114139. SZÁM. IL/G. OSZTÁLY. W. (i-t07. ALAPSZÁM. Gyujtólángégő. Wiesengrund Ferenc tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 14-ike. A találmány kisfogyasztású, nehezen kialvó gyujtólángégő, főként nagy fűtőértékű és nagy nyomás mellett felhasznált gázokhoz, pl. propánhoz, butánhoz, stb. Egyszerű kiömlőnyílások nagynyomású gázoknál gyujtóláng céljaira nem használhatók fel, mert a nagy nyomás következtében a gáz kiömlési sebessége oly nagy, hogy a lángot elfújja. A sebességnek fojtócsavarral való csökkentése szintén nem ad kielégítő eredményt, mert a fojtócsavarral a keresztmetszetet annyira le kell csökkenteni, hogy a megmaradt kis nyílás a legkisebb tisztátalanságtól eldugul és a láng kialszik. A szabad nyílás eldugulása annál inkább bekövetkezik, mert újabb tapasztalat szerint egyes gázoknál a legkisebb keresztmetszetek helyén a gázállapotúnál sűrűbb állagú anyagok válnak ki és ezt a kiválást elékapcsolt szűrők alkalmazásával sem lehet meggátolni. Megkísérelték már pórusos anyagból készült gyujtólángegők használatát is. Azonban a pórusos anyag alkalmazása főként nagyfűtőértékű gázoknál olyan kis méreteket adott, hogy a felülethez képest kis köbtartalom folytán a nagy sugárzási hőveszteség következtében a láng könnyen kialudt. A találmány értelmében a pórusos, gázáteresztő anyagból való égőfejeket bemélyítésekkel (hornyokkal vagy vájatokkal,) látjuk el. E mélyítések alkotják az égőfelületet, míg a pórusos anyagból való égőfej többi részét — természetesen a gáz belépése helyének kihagyásával — gázáthatlan anyaggal borítjuk, pl. zománcozzuk. így az égés a felület kis részeire összepontosul, a kisugárzás kisebb és az égési helyeken a pórusos anyag izzásba jön, úgy hogy kis láng esetén is stabil,, nehezen kialvó égést kapunk. A találmány értelmében továbbá a gázáthatlan borítást és a mélyítéseket a gyujtólángfejen úgy rendezzük el, hogy az égés számára szabadon hagyott mélyítések és az égőfejet hordozó foglalat között gázáthatlan! borítással ellátott rész van. Ezzel elérjük azt, hogy a foglalat közvetlen környezetében láng, illetőleg izzórészek nincsenek és a foglalat csak nagyon kevéssé melegszik. Nem kell tehát attól tartani, hogy a foglalatot és égőfejet egymással rögzítő ragasztás vagy tömítés meglazul, sem pedig attól, hogy a gáz a felmelegedett foglalat anyagával vegyi reakcióba lép. A rajz a találmány néhány példaképem kiviteli alakját mutatja. Valamennyi ábránál a pórusos anyagból való (2) égőfej az (1) foglalatba van gáztömören beillesztve. Az égőfejet gázbebocsátó (3) fúrattal láttuk el. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az égőfejet kúpos (4) vájattal láttuk el. Az égőfej többi részét — a gázt bebocsátó rész kivételével — a szaggatott vonalakkal jelölt (5) zománoozás borítja. A 2. ábra szerinti kivitelnél (6) bevágás képezi az égési felületet, míg a szaggatottan jelölt (7) felület gázáthatlan réteggel borított. A 3. ábra szerinti kivitelnél a (2) égőfejnek gömbalakú (9) toldata van. Az égési felületet, a toldatot a törzzsel összekötő (8) nyak képezi, míg a (11) sapka és (10) köpeny zománcozva