114131. lajstromszámú szabadalom • Villamoskisütőcső vagy izzólámpa, melyet célszerűen üvegből való test légmentesen zár

MAGYAR KIRÁLYI ^ESJfr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114131. SZÁM. Vll/tl. OSZTÁLY. — P. 8330. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső vagy izzólámpa, melyet célszerűen üvegből való test légmentesen zár, N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindho ven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi október hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 23-ika. A találmány villamos kisütőcső vagy izzólámpa, nevezetesen ezeknek az a teste, mely az ily csöveket vagy lámpákat légtömítően zárja. Ismeretes e csövek vagy lámpák zárása végeik valamelyikén ú. n. „lapítás" segélyével, melybe az elektródák árambevezető- és támasztóhuzalait erősítjük. Villamos kisütőcsövek és izzólámpák gyártása ily lapítás felhasználásával igen jó eredményeket adott. Bizonyos esetekben, különösen többelektródás kisütőesöveknél, azonban az ily lapítás alkalmazása nehézségeket idézhet elő. Hogy ugyanis a különlböző támasztó- és árambevezetőlhuzaloik között rövidzárlatot és kapacitiv csatolást elhárítsunk, illetve e veszélyeket 1 ehetői cg csökkentsük, e huzalokat egymástól lehetőleg távol kell az üvegbe forrasztani. E lapításoknak különösen többelektródás kisütőcsövekhez való alkalmazása, melyeknél a lapításba számos árambevezető- és támasztóhuzal erősítendő, azzal a hátránynyal jár, hogy ezek a nehézségek nem küszöbölhetők ki anélkül, hogy a lapítások és ennélfogva a hozzájuk tartozó csövek méreteit ne növelnők. Emellett a lapítás általában az egész elektródarendszert hordja, miért is e testtel szemben mechanikai tekintetben is igen nagy követelményeket kell támasztanunk, mert különben, különösein ha az el e.k trócl arendsze r nehéz, túlkönnyen megsérülhet vagy törhet. A jelzett nehézségek elhárítására javasolták már egészen más alakú, pl. keresztalakú vagy kerek „lapítások" alkalmazását. Az ilyen zárótesteknek azonban különböző hátrányaik vannak. így a rendes lapításokhoz képest nem térmegtakarítást eredményeznek, előállításuk jóval nehezebb, mint a rendes lapításoké, végül, hogy a csőben esetleg elgőzölgő anyag lecsapódása folytán a különböző beolvasztott árambevezetőhuzalok között e „lapítások" anyagán át mégis keletkezhet vezetői öszszeköttetés. A jelzett hátrányok kiküszöbölésére javasolták továbbá már oly két csőalakú szervből való zárótest alkalmazását, melynél a csőalakú szerveket karima segélyével olvasztották egymáshoz és az árambevezetőhuzalok kivezetése ez olvasztási helyen át történt. Kiderült azonban, hogy e kivitelnek is vannak hátrányai, még pedig gyártási szempontból. Megállapítottuk, hogy valamennyi előbb említett hátrány a találmány szerinti kisütőcsővel vagy izzólámpával elhárítható. E csövet vagy lámpát légtömítően előnyösen üvegből való olyan test zárja le, mely külső oldalán megy a tulaj donképeni lapításba át és ebben végződik, emellett a lámpa vagy cső belsejére nézve oldalán előnyösen kerek részt alkot. Igen előnyös-, nek bizonyult a cső vagy lámpa oly alakítása, melynél az elektródák támasztóhuzalait a zárótestnek a lámpa vagy cső belsejében lévő részébe rögzítjük, az árambevezetőhuzalokat pedig a lapításon át vezetjük ki. E foganatosítással többféle előnyt érhetünk el. Elsősorban a lámpa