114121. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás villamos akkumulátortelepek töltési és kisütési állapotának mérésére
MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114121. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — A. 3948. ALAPSZÁM. Kapcsolás villamos akkumulátortelepek töltési és kisülési állapotának mérésére. Accumulatoren-Fabrik Aktieng-esellschaft cég1 Berlin. A bejelentés napja 1935. évi április hó 6-ika. Ismeretes már akkumulátortelepek töltési állapotának a telep kapocsfeszültségének mérésével való megállapítása. Ez a módszer azonban a töltésnél és kisülésnél állandó áramerősség betartását tételezi fel. Változó áramerősségek esetén a szokásos szerkezetű és kapcsolású feszültségmérő adataiból a töltési állapotra nem lehetne biztos következtetést vonni. Ezzel szemben a találmány a feszültségmérő oly kapcsolása, mely lehetővé teszi, hogy tekintet nélkül a pillanatnyilag uralkodó áramerősségre, az akkumulátortelep állapotára biztos következtetést vonhassunk. A találmány az akkumulátortelepek üzemi állapotának, különösen a mindenkori töltési és kisülési állapotnak megállapítására alkalmas oly kapcsolások csoportjához tartozik, melyeknél a feszültségmérővel kapcsolatban a kapocsfeszültségnek a telep zéróáramerősségénél uralkodó elméleti elektromotoros erejétől való, a telep látszólagos belső ellenállása okozta eltéréseihez kompenzálókapcsolá'st alkalmazunk. Közelebbről a találmány abból áll, hogy az áramkörben a feszültségmérő csévéjét úgy kapcsoljuk, hogy a feszültségmérő csévéjén a szabványos feszültségmérőáramon kívül a töltő- vagy kisütőáram egy része is átfolyik. A műszeren járulékosan átfolyó mérőáram folytán a feszültségmérő oly feszültségértéket jelez, mely a telep kisülése alkalmával nagyobb, mint a feszültségmérő kapcsain uralkodó tényleges feszültség és pedig annyival nagyobb, mint amekkora a telepben a látszólagos ellenállás folytán bekövetkező feszültségesés. így mintegy a telepnek a mindenkori kisütőáram tói független elektromotoros erejét mérjük, mely a kisülés folyamán folytonosan egy bizonyos meghatározott végértékre csökken. Minthogy azonban a telep belső ellenállása a kisülés folyamán növekedik, ennélfogva a kisülés kezdetén helyesen beállított kompenzálás a kisülés végén már nem teljes, vagyis a kisülés végén kitűnik, hogy a kompenzált műszer sem jelez állandó1 feszültségértéket, hanem nagyobb áramerősségeknél nagyobb feszültségesés lép fel. Ez a feszültségesés azonban mindenképpen a telep kapacitásbeli viselkedésének felel meg és gyakorlatilag a tényleges százalékos kapaeitásváltozás határai között marad. A rajzokon a találmány szerinti kapcsolás példái láthatók. Az 1. ábra szerint oly (S) feszültségmérőt használunk, mely egyetlen (m) tekerccsel és az utóbbi elé iktatott (r) ellenállással csatlakozik a telep kapcsaihoz,. A kompenzálást a (w) gátellenállástól leágaztatott és a (v) szabályozó ellenálláson áthaladó árammal végezzük, mely az (m) tekercsen át kering és mely a kapocsfeszültségtől eredő mérőáramot a töltéskor gyengíti, a kisüléskor pedig erősíti. (Az ábrák jobboldali felső részén látható nyilak közül a felső a töltési irányt, az alsó pedig a kisülési irányt jelzi). Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a feszültségmérő csévéjén átfolyó, a feszültségmérő kilengését megszabó mérőáram egyenlete a következő: i = K + J . w . r/v r + m + m. r/v
