114118. lajstromszámú szabadalom • Katódaelrendezés a Braun-féle csővekben fellépő oldalirányú húzás kiküszöbölésére

MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114118. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. X. 6fi 53. ALAPSZÁM. Katódelrendezés a Braun-iéle csövekben fellépő oldalirányú húzás kiküszöbölésére. Radio-Aktiengesellschaft D. S. Loewe cég' Berlin-Steglitz és Dr. Ing1

. Schlesinger Kiirt mérnök Berlin-Friedrichshageii. A bejelentés napja 1933. évi október hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 21-ike. Ismeretes, hogy a Braun-féle csövekben az «oldalirányú húzás»» elnevezésen ismert jelenséget a rendszer hibás központosítása, különösen a katód hibás elrendezése okozza. E hiba kiküszöbölésére javaslatba került már a lcatódnak az anódnyíláshoz képest pontosan központos elrendezése; ez ismert elrendezések azonban nem bizonyultak kielégítőnek az oldalirányú húzás kiküszöbölésére. Azt találtuk már most, hogy a hiba keletkezésére nem az összkatóda elrendezése, hanem az emissziós réteg alakja, nagysága és helyzete a döntő. A találmány szerint a katódán az emiszsziós réteget a cső tengelyéhez képest szimmetriásan képezzük ki és akként rendezzük eJ, hogy az emissziós réteget határoló görbe valamennyi megfelelő pontpárjainak összekötővonalaira húzott merőlegesek a csőtengellyel egybeesnek. Emellett áz emissziós réteg nagyságát úgy méretezzük, hogy az összes emittáló pontok omisszióját az elektrónoptika megragadja. A távolbalátó csövek elektrónoptikai rendszerének — amely pl. Wehnelt-hengerből, elő- vagy árnyékoló anódból, második hengerből és utógyorsító anódból állhat, amikor is az előanód pozitív a We|hnelt-hengerhez képest, a második henger gyengén negatív az árnyékoló anódhoz képest és az utógyorsító anód a legnagyobb előforduló pozitív potenciált mutatja — gyakorlatilag aránylag csekély, pl. mintegy 10"-os aperturája van, vagyis már nem képes oly sugarakat koncentrálni, amelyek beesési szöge 10°-nál nagyobb. A találmány szerint már most úgy képezzük ki az emissziós felületet, hogy a kilépési merőlegesek egyikének sincs oly hajlása a csőtengelyhez képest, amely nagyobb a használt elektrónoptikai rendszer aper túrájánál. Különösen célszerűnek bizonyult az emissziós felületnek görbületét annak a görbületnek a figyelembe vételével méretezni, amelyet a zérus nivóvonal közvetlenül a katódfelülettel való összeesése előtt mutat még pedig célszerű az emissziós felület görbületét ezzel egyenlőre vagy nagyobbra választani. A találmány szerinti intézkedéseknek a katóda előállításakor való alkalmazásánál sikerül oly csöveket készíteni, amelyek teljesen mentesek az oldalirányú húzástól, A rajz a találmány szerinti katódának egy kiviteli alakját példaképen mutatja. A.z 1. ábra a teljes katódelrendezés metszete; a 2. ábra ennek felülnézete. A 3. ábra a katódtestnek egy különös kiviteli alakja; a 4. ábra ennek felülnézete. Az ábrákban (1) a W e h n el L-h v n ge r, amelyet a (10) tartó akként központosít, hogy tengelye a csőtengellyel egybeesik. Ebbe a Wehnelt-hengerbe van a (2) csésze beépítve, amely egyszerű betolással a katódrendszert a Wehnelt-hengerben és ezúton a Braun-féle csőben pontosan rögzíti és köz-