114116. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG ^SSiIF SZABADALMI LEÍRÁS 114116. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — I. 3523. ALAPSZÁM. Villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-t. cég Újpest. A bejelentés napja 1934. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 3-ika. A találmány gáztöltésű villamos izzó­lámpa, különösen kettős csavarvonalalakú izzótesttel és a lámpába beépített biztosí­tékkal. Ismeretes villamos izzólámpákba,, külö­nösen gáztöltésű és kettős csavarvonalalakú izzótestű lámpákba^ biztosítékok beépítése, melyek arra valók, hogy a lámpában, pl, az izzószál kiégésekor,, esetleg fellépő ív­képződés túláramának hatása alatt a lámpa áramkörét megszakítsák és a lámpa szét­robbanását meggátolják. E célra olvadó­biztosítékok és oxidációs biztosítékok hasz­nálatosak, mely ut íbbiak jobban válnak be, minthogy kiégésükkor a lámpafej rendsze­rint nem sérül meg. Mindezek a biztosítékok, melyek a lámpa búráján kívül, a búra, illetve a lámpa­talpcső és a fejkontaktus közötti térben vannak elhelyezve és aránylag kis kereszt­metszetűek és főleg a rendszerint molib­déndrótból álló oxidációs biztosítékok, kor­rozióra hajlamosak. Ennek folytán alkal­mazásuk némely esetben, pl. tropikus vi­déken, hol a korrozió veszélye nagyobb, hátrányos lehet. Minthogy a korroziót a biztosi lékdrót felületének megnedvesedése okozza, a ta­lálmány szerint fenti hátrányok kiküszöbö­lése céljából ezt gátoljuk meg. E célból a találmány szerint a búra és fejkontaktus közötti fejtérben oly anyagot helyezünk el, mely a biztosítékdrótot a nedvesedéstől és így a korroziótól megvédi. Ez az anyag célszerűen szigetelő és a biztosítékdrótot főleg úgy védi meg, hogy rajta bevonatot alkot,, amely a drót fémes felületét folya­dék vagy pára behatása alól elzárja. Ez a bevonat a biztosítékdrót erős felmelege­désénél arról leolvad,, elpárolog vagy elég. A találmány szerint ilyen védőanyagként célszerűen oly szigetelőanyagot használunk, mely nedvességgel szemben ellenálló, azaz nem nedvszívó és amellett aránylag ala­csony hőmérsékleten lágyul meg és olvad és fémeken összefüggő., a fémfelület meg­nedvesédét meggátló bevonatot képes adni. Célszerűen olyan szigetelő anyagot hasz­nálunk, melynek olvadáspontja a lámpa szokásos fejelési hőmérséklete,, azaz 200 C° alatt van, mert ez a lámpának alant ismer­tetendő előnyös előállítását teszi lehetővé. Ily anyag pl. a paraffin vagy a hegyi­viasz (montánviasz). Ezt az anyagot cél­szerűen a lámpa állványcsövébe visszük be„ a lámpa fejelése előtt, oly mennyiség­ben,, melyet a fejméreteknek és fejalaknak, valamint az adott esetben használt anyag természetének megfelelően állapítunk meg. A találmány szerinti lámpát, pl. a követ­kezőképen állíthatjuk elő: Az izzólámpát ismert módon úgy készít­jük, hogy az üvegbúrából kiálló áram­hozzávezetődrótok közül legalább egy, oly anyagból legyen, mely az áramerősség túl­ságos növekedésekor elolvad, vagy kiég. Az egyik áramhozzávezetődrót, pl. molibdén­ből állhat. Ezt a lámpát szivattyúzás,, gáz­zal töltés és lezárás után a következőképen fejeljük meg. A lámpa állványcsövébe kis mennyiségű paraffint viszünk be és azután a lámpát a szokásos módon megfejeljük. A paraffint célszerűen olvadt állapotba fecskendezzük be az állványcső és a biztosítékdrót közötti térbe. A fejelés hőmérsékleténél a biztosi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom