114113. lajstromszámú szabadalom • Szuperheterodin-vevőberendezés
Í14113. 3 tói függő változásait tünteti fel, A közbenső hordozófrekvenciát 175 kilociklusúnak vettük fel. Minthogy mindkét (23) és (30) rendszernek (A) a karakterisztikája, a két rendszer eredő karakterisztikája a (B) görbe, amely az (A) görbe négyzete. A (B) görbéből látható, hogy ha a (27) és (29) kondenzátorok közömbös helyzetben vannak, a rendszer nagy mérvben elkülönítő. Ha az elkülönítő sávszélességet olyannak vesszük, amelynél a viszonylagos kimeneti feszültség a csúcsfeszültségnek a fele, az átbocsátott sáv szélessége 4 kilociklusnál kisebb, vagyis a hordozó mindkét oldalán 2—2 kilociklusnál kisebb. A vevőberendezést a rendszerint megkívánt hangolási műveletnek megfelelően az (U) főhangolószerkeziettel hangoljuk be az (U') beállítószerkezetnek legjobban elkülönítő vagy közömbös helyzetében. Ha a kívánt jelre pontosan behangoltunk, az (U') szerkezettel a sávszélességet a legerősebb interferenciával ellentétes oldalon a kívánt mérLékben kiszélesítjük. Ha az (U') beállítószerkezetet úgy állítjuk be, hogy a (27) és (29) kondenzátorok kapacitása csökken, a (23) elkülönítőrendszer rezonanciafrekvenciája a közbenső hordozófrekvenciához képest felfelé eltolódik. A (23) rendszer rezonanciafrekvenciájának 5 kilociklussal való felfelé tolásánál a karakterisztika az (A) görbéről a (C) görbére tolódik el. Az eredő viszonylagos kimeneti feszültségkaraktcrsztika most a (C) görbe alakját veszi fel, amely az (A) és a (C) görbék sorozata. A (D) görbéből látható, hogy a rezonanciacsúcs kb. 2y~2 kilociklussal tolódott el és a sávszélesség kb. 6 kilociklussal növekedett. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a legnagyobb eltolódás a (D) görbének nag3T frekvenciás oldalán következett be, míg a kisfrekvenciás oldal csak nagyon kevéssé tolódott el felfelé. Ennek következtében a sávszélesség megnövekedése legnagyobb részt a felső oldalsáv körzetében ment végbe. így a (D) görbével jellemzett viszonyok között a felső frekvcnciaoldalsávból nagyobb körzet különül el, mint az (A) görbével jellemzett viszonyok között, mimellett eme oldalsávnak elkülönített része 2 kilociklusnál kisebb értékről 5 kilociklusnál nagyobbra növekedett, ami annyit jelent, hogy az audíofrekvenciás körzel megfelelően megnövekedett. Az egyik oldalsávnak a szélességét és így az audíofrekvenciás körzetet még jobban kiszélesíthetjük, ha a (23) rendszernek a közbenső hordozófrekvenciától való elhangolását fokozzuk. Az (E) görbe ábrázolja a karakterisztikát az esetben, ha a (23) rendszer a közbenső hordozófrekvenciától 12 kilociklussal elhangolt. A kettőscsúcshatást az okozza, hogy a rendszer hangolt körei között az optimálison túli csatolás van. A kimenőteljesitmény a 175 kilociklus közelében lévő csúcsnál azért nagyobb a 185 kilociklus közelében lévő csúcshoz képest, mert a 175 kilociklusnak megfelelő frekvenciák közelében működő rádiófrekvenciás elkülönítőrendszer fokozott elkülönítésű. Jobb érthetőség kedvéért a rádiófrekvenciás erősítő hatását az (A, B, C) és (D) görbéken nem tüntettük fel. Gyakran kívánatos a közbensőfrekvenciás hangolt körök számának a növelése. Ez úgy történik, hogy két közbensőfrekvenciás erősítőcsövet kapcsolt (tandem) elrendezésben alkalmazunk három, a (23) és (30) rendszerhez hasonló hangolt csatolórendszerrel, vagyis hat közbensőfrekvenciás hangolt kört rendezünk el. Ez esetben a rendszerek egyike az 1. ábra szerinti (23) rendszerhez hasonlóan alakítható, másika pedig úgy, hogy két hangolt köre közül csak az egyiket hangolja el. Ily esetben célszerűen oly hármas kondenzátort alkalmazunk, amelynek két egyforma szakasza van a kettős beállítású rendszer és egy kisebb kapacitású szakasza a csupán eg3T etlcn beállítható kört tartalmazó csatolórendszer számára. Az ily elrendezés előnye, hogy a 2. ábra (E) görbéjén látható két csúcs ellaposítására törekszik, minthogy a kisebb kapaci tású szakasz nem tolja el hangolt körének a rezonanciáját annyira, mint amennyire a kettős beállítású körök rezonanciája eltolt. Ennek következtében a kisebb kapacitású szakasz köre e két csúcs között rezonanciában lesz. Alternatív elrendezésként egyforma kondenzátorszakaszok használhatók, különböző induktaneia-értékek mellett. így pl. a (23) kettős beállítású rendszer úgy is alakítható, hogy induktanciái egyenlők, míg a második csatolórendszernek, amelynek hangolt körei közül csupán az egyik beállítható, a beállítható körben oly induktanciája lehet, amely ugyané rendszer többi induktanciáinál kisebb. Ugyanezt az eredményt úgy is elérhetjük, ha (mint előbb) hat hangolt kört,' azonban csak egy közbensőfrekvenciás erősítőcsövet alkalmazunk. Ily esetben az 1. ábra szerinti (23) és (30) rendszereknek megfelelő csatolórendszerek mindegyikében
