114108. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisütőcső és ezt tartalmazó áramkörelrendezés

egyik foganatosítási alakjánál a kalódot a vezérlő rács és az ernyőző rács, ezl pedig részben az anód. részbben pedig éltől, elszigetelt segédelektróda veszi körül. Az anód és a segédelektróda egyaránt több darabból .áll, ahol is a segédelektródadarabok felváltva az anóddarabok között fekszenek. A találmány szerinti kisülőcső különböző megoldásait, valaminl a megfigyelt jelenségek jelenlegi elmélelét alább ismertetjük, megjegyezvén, hogy ez az elmélet további kutatások alapján természetesen még módosulhat. A mellékelt rajzok a találmány szerinti kisütőcső néhány foganatosítási alakját példaképpen szemléltetik, magyarázó diagramokkal. Az 1., 6. és 7. ábrák három megoldási mulatnak, vázlatosan, felülnézetben. A 2—5. ábrák a találmány alapelvét magyarázó diagrammok. A 8., 9. és 12. ábrák további megoldások vázlatos felülnézetei. A 10. és 11. ábrák további megoldás vázlatos elől-, illetve felülnézetét mutatják. A 13—16. ábrák egy előnyös foganatosítási alak részletes oldal- és előlnézetét, részleges hosszmetszetét, valamint felülnézetét szemléltetik. A 17. ábra a 13—16. ábrák szerinli cső egyik anódjának távlati képe. A 18. és 19. ábrák anódfelfüggesztő szerkezetek távlati képei. A 20—23. ábrák további előnyös foganatosítási alak részletes, előlnézetét, harántmetszetét, hosszmetszetét és alulnézetét mutálják. Az 1. ábrán az (a) katód derékszögű négyszög keresztmetszetű és a rajz síkjára merőlegesen hosszúkás alakú. Az (a) katód két oldalán egy-egy (bl, b2) vezérlő rács van, melyeket (k) szigetelő csíkok választanak el a kálódtól. Egy csík a katód egyik vége közelében, egy másik csík pedig annak ellenkező végéhez közel fekszik. Ekként a (k) csíkok lényegileg az elektronáram pályáján kívül vannak. A vezérlő rácsoktól kifelé elhelyezett két (cl, c2) rácsot további (k) szigetelők választják el a vezérlő rácsoktól. Ezt az egész csoportot valamilyen módon összefoghatjuk és a segédelektródát alkotó (e) tokba szerelhetjük. A segédelektróda (1) részei a kisülési tér felé irányulnak, de ebbe nem nyúlnak be nagy mértékben. A (dl) és (d2) anódokat a szóbanforgó esetben elektromosan összekötjük egymással. Éppígy egyrészt a két (bl, b2) rácsot, másrészt a kél (cl, c2) rácsot is egymáshoz kötjük. Ha a (dl. d2) anódot az (a) kálódhoz képest pozitív potenciálon tartjuk és ha a (cl, c2) ernyők potenciálja nagyobb, mini az anódé, akkor a potenciáleloszlás az egyes (dl. d2) anóddarabok és a megfelelő (cl), illetve (c2) ernyődarabok közt utóbbiakra és az anóddarabokra merőleges vonalak mentén nagyjából a 2. ábra szerinti lesz, ahol is a feszültségeket.mint ordinátákal, a távolságokat pedig, mint abszcisszákat tüntettük fel. Az anód. helyéi a (D) vonal, az ernyő helyéi a (C; vonal jelzi, míg e vonalak magassága a potenciált mulatja az anódnál, illetve az ernyőnél. A szakadozott (go) görbe a potenciál eloszlását az anód és az crnvő közötl ezekre megközelítően merőleges vonalak mentén, elektronáram távollétében és segédeleklródák nélkül szemlélteti. Ha az anód és az ernyő végtelen, párhuzamos síkok, akkor a (go) görbe egyenes vonal, más esetekben, amint feltüntettük, kissé görbe. A segédelektródának — beleértve ennek (1) részeit is — hatására a (g) görbe szerinti potenciáleloszlás az aj tód d2

v és az ernyő között olyan, hogy ^ az anódtól az ernyő felé haladva pozitívabb, — ahol is (v) valamely pontban, a potenciál és (x) e pont távolsága az anódtól -—, d v , . vagyis a tererosseg ^-- valtozasa is pozitivabb. Azt is láíjuk, hogy az anód szomszédságában a térerősség igen kicsiny és hogy ennélfogva igen kicsiny további potenciálesésrc van szükség az anód és ernyő közti térben, hogy itt a 3. ábrán látható potenciálminimumot létesítsük. A 3. ábrán a 2. ábra (g) görbéjét szakadozottan tüntettük fel; a /h) görbe a potenciál további csökkenésének hatását mutatja az illető térben. Ilyen további csökkenést természetesen a katódból eredő primer elektronok és az anódból eredő szekunder elektronok okozta tértöltés idézhet elő. Azt d2

v találtuk azonban, hogy amennyiben a x

y érték •— eLektronemisszió távollétében — nem erősen pozitív, a tértöltés nem tudja a potenciálminimumot létrehozni, legalább is azokban az esetekben, melyeket eddig normális üzemi áramokkal megvizsgáltunk. A 2. ábrán a (gl) szakadozott vonal a potenciál eloszlását arra az esetre mutatja, ha az ernyőt közelebb helyezzük az anód-