114106. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési erőgép

Megjelent 1936. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114106. SZÁM. V/d/3. OSZTÁLY. — D. 4680. ALAPSZÁM. Kétütemű égési erőgép. Daimler-Benz Aktieng-esellschaft cég- Stuttgart-Untertiirkheim. A bejelentés napja 1935. évi május hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi május hó 8-ika. Már javaslatba hoztak olyan egyenáramú öblítésű kétütemű égési erőgépeket, melyeknél a hengerbe sugárirányban belépő, majd tengelyirányban továbbhaladó öblítőáramot, valamint érintőlegesen belépő forgó öblítőáramot egyidejűleg létesítettek. Ezeknél azonban az a hátrány jelentkezik, hogy a sugárirányban belépő és a kijárat felé tengelyirányban továbbhaladó öblítőáram, melynek a hengertér közepét (belső magrészét) kell kiöblítenie, a forgó öblítőáramú centrifugális hatásának túlságosan ki van téve, úgyhogy ennek a körzetébe jut és így a középtér kiöblítése tökéletlen. A találmány úgy küszöböli ki e hátrányt, hogy először a sugárirányú, a kijárathoz tengelyirányban továbbhaladó öblítőáramot bocsátjuk be és csak ezután szabadítjuk fel az érintőlegesen belépő öblítőáramot. Az öblítőáramok megszakítása többnyire fordított sorrendben történik. Ilvmódon a tengelyirányú öblítőáramnak bizonyos ideje van arra, hogy kifejlődjék, még mielőtt a forgó öblítőáram létrejön, úgyhogy a középtérbeli gázok részben közvetlenül a kijárat felé, részben pedig a hengerfal felé sodródnak. A hengerfalnál felgyülemlő gázokat ezután a most meginduló forgó, illetve csavaralakban haladó öblítőáram magával ragadja és a kijárathoz viszi. A forgó áram megszakítása után isméit erőteljes tengelyirányú középáram létesülhet. A mellékelt rajz a találmány szerinti kétütemű égési erőgép egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1—3. ábrák három jellegzetes öblítési állapotot szemléltetnek. A 4. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, nagyobb léptékben. Az 5. ábra a réselrendezés nézete. A dugattyúval vezérelt beömlés egyrészt a henger középvonalához képest sugárirányú, ferdén lefelé, a (k) dugattyú feneke felé irányuló (el) bebocsátó réseken (1. ábra), másrészt a hengerbe érintőlegesen torkoló, célszerűen némileg ferdén felfelé irányuló alsó (e2) bebocsátó réseken át történik (1. és 4. ábra). A dugattyúfenéknek körbenfutó (kl) vájata van (1. ábra), mely az (el) rések felszabadulása pillanatában ezek folytatását alkotva a résekből kilépő öblítőáramot a henger középvonala felé vezeti és azt eközben felfelé tereli Egyetlen zárt, gyűrűalakú vájat helyett természetesen az illető öblítőáramokat felvevő, megfelelő alakú, egyes mélyedéseket is alkalmazhatnánk. Az (el, e2) rések egymáshoz képest eltoltak (5. ábra), vagyis a kerület irányában felváltva sorakoznak. A kijárat a hengerfejben van és azt, pl. az (al) szelep (1. ábra), (a2) íorgótolattyú (2. ábra), tolattyúval vezérelt (a3) rések (3. ábra) vagy más eíéle szervek szabályozzák. A gép működési módja a következő: A dugattyú lefelémenetekor először az (el) felső rések sora nyílik (1. ábra). Ennek következtében az (x) öblítőáram, illetve -áramok jönnek létre, melyek a dugattyú fenekén irányt változtatva tengelyirányban felemelkednek és az elégett gá-