114103. lajstromszámú szabadalom • Maximummutatós számláló

(9) miaximummutatót mindaddig, míg a kiszabott időköz (rendesen elektromos árammérőknél (15 perc) le nem telt; ugyanekkor azonban a (8) továbbító visz­szafeló halad egészen a (13) ütközőig, ahol frikciós felerősítésénél fogva nyuga­lomba marad. Az így keletkező frikciós munka csupán a segédhajtóművet ter iieli. A visszafelé való mozgás oly sebes­ségű, hogy a visszafelé haladó (8) továb­bító minden körülmények között a vál­tási periódus (15 perc) letelte előtt eléri a nyugalmi helyzetét, úgy hogy minden­esetre kezdeti, illetőleg nulla helyzetéből indul előre a következő periódusban. A maximummérésre kitűzött időköz letelté­vel, mely például 15 perc, a (2) átváltó kar működésbe lép, megváltoztatj cl cl to­vábbítók haladási irányát azáltal, hogy a (3) fogaskereket eltolva, a (14) fogaske­rékkel hozza kapcsolatba, míg a (11) fo­gaskereket ugyanekkor eltolva, a (15) fo­gaskerékkel kapcsolja. Ezáltal a továb­bítók szerepet cserélnek és a (7) továbbító halad visszafelé, a (8) továbbító pedig előre a (9) maximummutató irányába és a 15 perc alatt mért átlagos fogyasztás értékének megfelelően esetleg tovább is viszi azt. A váltószerkezet működése a következő: A (16) tengelyre ékelt (17) bütykös tár­csát ugyancsak a segédhajtómű egyenle­tesen forgatja, még pedig oly sebesség­gel, hogy az a maximumok megállapítá­sára szolgáló időközök alatt, jelen pél­dánkban 15 perc alatt, teljes félfordula­tot végezzen. A (18, 19, 20) háromkarú emelő a (22) tengely körül elfordulhat ugyan, de ugyanekkor beszabályozható idő alatt magával viszi a vele rögzítetten együttmozgó (2) kétkarú emelőt is. Ez emelőrendszer csupán akkor fordulhat el, ha azt egyrészt a (17) tárcsa helyzete, illetőleg bütykei lehetővé teszik, más­részt, ha a (23) rugót a (17) bütykös tár­csával együttmozgó (21) bütyök oly hely­zetbe feszíti, hogy az a (22) tengely körül megfelelő irányú forgatónyomatékot fejt ki az emelőrendszerre, a (20) karon levő támadópontja útján. Az 1. ábra éppen azt az időpontot szemlélteti, amikor a (23) rugó az emelőrendszert az óramutató já­rásával egyező értelemben törekszik a (22) tengely körül elforgatni és a (17) tárcsa és vele a (21) bütyök is már abba a helyzetbe érkezett, hogy azt éppen le­hetővé teszi. Az emelőrendszer elforga­tásakor azonban a (2) emelővel, a (3) és (11) fogaskerekeket a rajzolt nyilak ér­telmében eltolja és ezzel a fent részletesen leírt fordulati irányváltozást, illetőleg a (7) és (8; továbbítók szerepének cseréjét idézi elő. A találmány lényege tehát a fentiek szerint abban van, hogy két kényszer­mozgású továbbítót alkalmazunk, melyek közül az egyik a maximummutatót viszi előre és ezt a számláló mérőszerkezete hajtja, a másik ellenkező értelemben, visszafelé halad, a nyugalmi helyzet felé és ezt egy egyenletesen forgó segédhajtó­mű mozgatja; az egyes maximummérési időtartamok, tehát jelen esetben a 15 per­cek elteltével a továbbítók szerepet cse­rélnek és a nyugalmi helyzetét visszafelé elért továbbító előre kezid haladni, míg a fenti idő alatt elért kitérési helyzetéből a másik továbbító visszafelé, a kezdeti helyzet felé halad, hogy a következő idő­tartam kezdetén már a nyugalmi helyze­téből indulhasson ismét előre. Arra az esetre, ha a visszafelé mozgó továbbítót hajtó, illetőleg a váltást végző tárcsát forgató segédhajtómű megakad­na, avagy a váltószerkezet meghibásod­na, az előre mozgó továbbító tovább folytathatja útját, ekkor is maga előtt tolva a maximummutatót ennek szélső helyzetéig". Ebben a pontban azonban, mert forgási tengelye (24) távolsággal el­tolt a maximummutató forgási tengelyé­hez képest, tehát amint ebbe a 2. ábrán feltüntetett szélső helyzetébe érkezik, le­csúszik az eddig" velemozgó (9) maximum­mutató (25) ütköző csatijáról és szabadon folytatja egyedül útját, tehát a mérő­szerkezetet nem fékezi vagy akasztja meg mozgásában, amint a régebbi szerkezetek tették. Még" a (13) ütközőnél sincsen aka­dály, mert az csupán a visszafelé mozgás­uál akadályoz, de az óramutató irányá­ban történő előrehaladásnál nem. Ez ter­mészetesen csupán példaképem kiviteli alak. de találmányom minden oly megol­dásra is vonatkozik, melyre jellemző, hogy az előrehaladó továbbító és -a maximum­mutató közötti kapcsolat a szélső helyzet elérésekor megszűnik. A leírt szerkezet csupán találmányom bemutatására alkalmas példaképem meg­oldás, de természetesen ugyanezen elvek szerint a szerkezeti részletek másképen is kivitelezhetők, például a fogaskerekek különböző kapcsolata, nemcsak axiális, hanem tangenciális vagy radiális elto­lással is elvégezhető. Tehát a részletek kialakítása, valamint azok elrendezése különbözőképen végezhető el, anélkül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom