114103. lajstromszámú szabadalom • Maximummutatós számláló
(9) miaximummutatót mindaddig, míg a kiszabott időköz (rendesen elektromos árammérőknél (15 perc) le nem telt; ugyanekkor azonban a (8) továbbító viszszafeló halad egészen a (13) ütközőig, ahol frikciós felerősítésénél fogva nyugalomba marad. Az így keletkező frikciós munka csupán a segédhajtóművet ter iieli. A visszafelé való mozgás oly sebességű, hogy a visszafelé haladó (8) továbbító minden körülmények között a váltási periódus (15 perc) letelte előtt eléri a nyugalmi helyzetét, úgy hogy mindenesetre kezdeti, illetőleg nulla helyzetéből indul előre a következő periódusban. A maximummérésre kitűzött időköz leteltével, mely például 15 perc, a (2) átváltó kar működésbe lép, megváltoztatj cl cl továbbítók haladási irányát azáltal, hogy a (3) fogaskereket eltolva, a (14) fogaskerékkel hozza kapcsolatba, míg a (11) fogaskereket ugyanekkor eltolva, a (15) fogaskerékkel kapcsolja. Ezáltal a továbbítók szerepet cserélnek és a (7) továbbító halad visszafelé, a (8) továbbító pedig előre a (9) maximummutató irányába és a 15 perc alatt mért átlagos fogyasztás értékének megfelelően esetleg tovább is viszi azt. A váltószerkezet működése a következő: A (16) tengelyre ékelt (17) bütykös tárcsát ugyancsak a segédhajtómű egyenletesen forgatja, még pedig oly sebességgel, hogy az a maximumok megállapítására szolgáló időközök alatt, jelen példánkban 15 perc alatt, teljes félfordulatot végezzen. A (18, 19, 20) háromkarú emelő a (22) tengely körül elfordulhat ugyan, de ugyanekkor beszabályozható idő alatt magával viszi a vele rögzítetten együttmozgó (2) kétkarú emelőt is. Ez emelőrendszer csupán akkor fordulhat el, ha azt egyrészt a (17) tárcsa helyzete, illetőleg bütykei lehetővé teszik, másrészt, ha a (23) rugót a (17) bütykös tárcsával együttmozgó (21) bütyök oly helyzetbe feszíti, hogy az a (22) tengely körül megfelelő irányú forgatónyomatékot fejt ki az emelőrendszerre, a (20) karon levő támadópontja útján. Az 1. ábra éppen azt az időpontot szemlélteti, amikor a (23) rugó az emelőrendszert az óramutató járásával egyező értelemben törekszik a (22) tengely körül elforgatni és a (17) tárcsa és vele a (21) bütyök is már abba a helyzetbe érkezett, hogy azt éppen lehetővé teszi. Az emelőrendszer elforgatásakor azonban a (2) emelővel, a (3) és (11) fogaskerekeket a rajzolt nyilak értelmében eltolja és ezzel a fent részletesen leírt fordulati irányváltozást, illetőleg a (7) és (8; továbbítók szerepének cseréjét idézi elő. A találmány lényege tehát a fentiek szerint abban van, hogy két kényszermozgású továbbítót alkalmazunk, melyek közül az egyik a maximummutatót viszi előre és ezt a számláló mérőszerkezete hajtja, a másik ellenkező értelemben, visszafelé halad, a nyugalmi helyzet felé és ezt egy egyenletesen forgó segédhajtómű mozgatja; az egyes maximummérési időtartamok, tehát jelen esetben a 15 percek elteltével a továbbítók szerepet cserélnek és a nyugalmi helyzetét visszafelé elért továbbító előre kezid haladni, míg a fenti idő alatt elért kitérési helyzetéből a másik továbbító visszafelé, a kezdeti helyzet felé halad, hogy a következő időtartam kezdetén már a nyugalmi helyzetéből indulhasson ismét előre. Arra az esetre, ha a visszafelé mozgó továbbítót hajtó, illetőleg a váltást végző tárcsát forgató segédhajtómű megakadna, avagy a váltószerkezet meghibásodna, az előre mozgó továbbító tovább folytathatja útját, ekkor is maga előtt tolva a maximummutatót ennek szélső helyzetéig". Ebben a pontban azonban, mert forgási tengelye (24) távolsággal eltolt a maximummutató forgási tengelyéhez képest, tehát amint ebbe a 2. ábrán feltüntetett szélső helyzetébe érkezik, lecsúszik az eddig" velemozgó (9) maximummutató (25) ütköző csatijáról és szabadon folytatja egyedül útját, tehát a mérőszerkezetet nem fékezi vagy akasztja meg mozgásában, amint a régebbi szerkezetek tették. Még" a (13) ütközőnél sincsen akadály, mert az csupán a visszafelé mozgásuál akadályoz, de az óramutató irányában történő előrehaladásnál nem. Ez természetesen csupán példaképem kiviteli alak. de találmányom minden oly megoldásra is vonatkozik, melyre jellemző, hogy az előrehaladó továbbító és -a maximummutató közötti kapcsolat a szélső helyzet elérésekor megszűnik. A leírt szerkezet csupán találmányom bemutatására alkalmas példaképem megoldás, de természetesen ugyanezen elvek szerint a szerkezeti részletek másképen is kivitelezhetők, például a fogaskerekek különböző kapcsolata, nemcsak axiális, hanem tangenciális vagy radiális eltolással is elvégezhető. Tehát a részletek kialakítása, valamint azok elrendezése különbözőképen végezhető el, anélkül,