114102. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektronkisülésű készülékekhez és eljárás előállítására
A találmány szerinti fémlemezekből elektronkisülési csövek számára készült lemezek, rácsok és oxidbevonatos katódák az eddig használatosakkal összehasonlítva azonos felületet feltételezve merevebbek és könnyebbek. A meggörbített huzalok rezgéséből származó, az ismert elektródáknál tapasztalható zümmögést kiküszöböltük, továbbá a bombázási folyamat alatt az anyagba zárt okkludált gázok teljes kiűzése is könnyebben sikerül. A találmány szerint készült lemezek villamos ellenállása és hővezetőképessége egyenletes, hősugárzó képességük nagyobb, mint az ugyanabból a fémből készült és azonos területű, sík felületű elektródáké. A lemezek törés veszélye nélkül hajlíthatok és göngyölíthetők; ez a tulajdonságuk elektronkisiilési csövek elektródáinak gyártásában igen kívánatos. A (14) csúcsok vagy falak a hőnek a lemezből való kisugárzását, áttöretlen lemezzel összehasonlítva, gyorsítják. Ez a tulajdonságuk az anódalemez elektronemissziójának csökkentése szempontjából előnyös. A csúcsok és nyílások továbbá a lemez esetleges bevonatát, pl. az elektroncsövek oxidbevonatú katódáihoz használatos vegyszerbevonatot biztosan íogvatartják. A 12—15. ábrák a lemeznek elektroncsövek különböző elektródáihoz való felhasználását szemléltetik. Az elektródákat, valamint tartószerkezetüket ugyanolyan kialakítással és ugyanazokra az alkalmazási célokra szemléltettük, mint az ismert elektródákat, az egyedüli lényeges eltérés utóbbiak és az ábrázoltak között az, hogy a 12—15. ábrák szerint az elektródák nem drót- vagy szitaszövetből vagy áttöretlen felületű lemezekből, hanem a leírt áttört fémlemezekből vannak. A 12. és 13. ábrán a hengeres, csőalakú (20) anóda készül a találmány szerinti áttört lemezből. Az anódát a (21) áram hozzávezető drótok tartják, melyeket a (23) foglalatba ismert módon erősített (22) üveglábba forrasztunk. Az anóda a (26) rácsot és a (28) katódát körülzárja. A csőalakú (24) rács vagy ernyő, mely a (20) anódát ismert módon körülveszi és melyet a (22) lábba forrasztott (25) tartóhuzalok hordanak, szintén a találmány szerint készülhet. A 14. és 15. ábrákon más alakú anódát tüntettünk fel. Az áttört fémlemezből való (30) és (31) sávokat ismert módon úgy kötjük egymással össze, hogy az egyik sávon alkalmazott (32) nyelveket a másik sáv (33) hasítékain vezetjük keresztül. A két sáv együttesen a csőalakú (34) elemet adja, mely a (35) rácsot és a (36) katódát körülzárja. Az anódát szokásos módon a (38) üveglábba forrasztott (37) tartóhuzalok hordják. Az elektródák ismert módon a (29) üvegbúrában vannak és a találmány értelmében kiképezett elektródákkal felszerelt elektroncső működési elve ugyanaz, mint az ismert csöveké. Az áttört fémlemezből készült elektródáknak azonban az ismert elektródákkal szemben lényeges előnyeik vannak, nevezetesen gyártásuk és szerelésük egyszerű, az elektródák merevek, a felületegységre eső minimális anyag felhasználása mellett maximális területűek, működésük közben zümmögő hangok nem jelentkeznek, hővezetőképességük és villamos vezetőképességük egyenletes és a hőt hatásosan sugározzák ki. Habár a fentiekben egyenes vonalakkal határolt és különösen derékszögű négyszögalakú áttöréseket ismertettünk és ábrázoltunk, az áttörések más, pl. köralakúak is lehetnek. Szabadalmi igények: 1. Elektróda elektronkisiilési csövekhez, melyet az jellemez, hogy a készítéséhez használt fémlemez vastagsága fémfólia vastagságának nagyságrendjében van és a lemezben, a fém tömegének csökkentése nélkül, egymástól kis távolságban apa-ó áttörések, lyukgatásolcvagy íogazások vannak kiképezve, melyek száma négyzetcentiméterenként legalább harminchat (36). 2. Az 1. igényben véde tt elektróda Foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy az áttörések vagy a íogazások összes felülete több, mint a lemez összes felületének a fele. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett elektróda foganatosttási alakja, melyet az jel.k> mez, hogy a nyílások vagy íogazások szabályos sokszögalakúak. 4. Az előző igénypontok bármelyikében védett elektróda foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a nyílások vagy íogazások közötti anyagrészek gyakorlatilag közös síkban vannak. 5. Az előző igénypontok bármelyikében védett elektróda foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a nyílások alkotásánál kiszorított anyagrészek a lemez síkjára gyakorlatilag derékszögű helyzetűek. 6. Az előző igénypontok bármelyikében