114063. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatóda

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114063. SZÁM. "VLL/D. OSZTÁLY. — G. 7132. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű izzókatóda. Gustav Ganz & Co. cég- Wien. Pótszabadalom a 104726. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi szeptember hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi október hó 6-ika. A 104.726. számú törzsszabadalom kifsütőcsövekhez váló, közvetett fűtésű oly izzókatódát ismertet, melynél a közvetett fűtést adó fűtődrótot közvetlenül nagyfeszültséggel, célszerűen a rendelkezésre álló hálózati feszültséggel tápláljuk. A törzsszabadalom szerint igen nagy noszszúságú, spiralizált fűtődrótot alkalmazunk, melyet minden oldalról szigetelőanyag vesz körül és melynek a közvetett, kisfeszültségű fűtésnél alkalmazott fűtődrótokhoz viszonyítva, melyeknek szokás szerint kb. 0.1 mm-nyi és ennél nagyobb átmérőjük van, igen kicsiny, pld. 0.02 mm az átmérője. Ily vékony fűtődrót szükséges élettartamának biztosítására már a törzsszabadalomban különböző megoldásokat adtunk meg, melyek arra irányultak, hogy a fűLődrólnak lehetőleg kis hőmérsékletével érjük el a katódának az emiszszióhoz szükséges hőmérsékletét. Ily módon sikerül oly csöveket létesíteni, melyeknél a fűtődrót élettartama tekintetében nem forognak fenn kedvezőtlenebb viszonyok, mint az eddigi, kisfeszültséggel közvetve fűtött kisütőcsöveknél. A találmány tovább fejleszti azt a megoldást, mely a csövek gazdaságosságának és élettartamának javítását azzal éri el, hogy a fűtődrót hőmérsékletét lehetőleg csökkenti. A találmány szerinti megoldás olyan, hogy a fűtődróthoz vezetett energiából, az emisszióréteghez való áthaladása közben nem vész el több, mint amennyi éppen a fűtődrót és az izzókatóda kőzött szükséges szigetelésre való tekintettel egyáltalán elkerülhetetlen. Eleve világos, hogy ekkor a fűtődróthoz vezetendő energiát, vagyis magát a fűtődróthőmérséklelet csökkenteni lehet ahhoz, hogy ugyan-azt az emisszióhőmérsékletet érjük el, mint azelőtt. A találmány szerinti eljárás értelmében a katódafémet magán a fűtődrótot körülvevő szigetelő testen állítjuk elő és ezenkívül a fűtődrót és a katódafém, ill. az egyes fűtődrótszakaszok közötti szigetelő testet a szigetelőképesség alsó határáig csökkentett réteg alakjában létesítjük. Kisfeszültséggel közvetve fűtendő katódákkal kapcsolatban már javasolták a ka-1 lódafémnek közvetlenül a fűtőtestet körülvevő szigetelő teisten való alkalmazását, azonban természetesen nem abból a célból, hogy a fűtődrót hőmérsékletét csökkentsék, minthogy e hőmérséklet a (kisfeszültségű fűtésnél alkalmazott vastag drótok élettartama tekintetében gyakorlatilag alig játszik szerepet. Ezzel szemben a; találmány keretében, ahol a fűtőrúd hőmérsékletének már csekély csökkentései nagyon latba esnek, e megoldás azzal a hatással jár, hogy a cső élettartamát tetemesen fokozza. A kitűzött célt azonban egyedül e megoldással még nem érjük el teljesen, hanem csak azzal, hogy egyúttal a fűtődrót és a katódaíém közötti szigetelő massza rétegét a szigetelőképesség alsó határáig csökkentjük. Ha pld. a törzsszabadalomban leírt módon kerámiai szigetelőanyagot, oly csatornákkal alkalmazunk, amelyeken a fűtődrótspirálisok át vannak vezetve, úgy a csatornák akként létesítendők, hogy a fűtő-