114052. lajstromszámú szabadalom • Járulékos szerkezet kötszövőgépekhez, hálóáruk tetszőleges irányú egyenes vagy görbevonalú szegélyeinek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114052. SZÁM. XIY/b. OSZTÁLY. — X. 6880. ALAPSZÁM. Járulékos szerkezet kötszövőgépekhez, hálóáruk tetszőleges irányú egyenes vagy görbevonalú szegélyeinek előállítására. Lövinger Miksa műszaki tisztviselő és felerészbeni jogutódja (ilück Miksa kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi május hó 10-ike. A találmány járulékos szerkezet kötszövőgép ekhez, hálóáruk tetszőleges irányú egyenes vagy görbevonalú szegélyeinek előállítására. Az alábbiakban a találmányt, könnyebb megértés kedvéért, különösen jellemző példával: női hajhálók készítésével kapcsolatban ismertetjük. A hálóáruk, pl. női hajhálók, az ismeretes kötszövőgépeken, pl. Ra&chel-gépeken, a dobra felcsavarandó áru előrehaladási irányára merőleges tűtartókkal, u. :n. létrákkal készülnek, melyek az áru szélességi irányában egymás mellett megerősített lyukas tűcsoportokat hordanak, melyekkel alattuk lévő horgos tűcsoportok működnek együtt. A kötszövőgépnek tudvalevőleg több, egymás szomszédságában,, egymás mögött felfüggesztett létrája van, melyek önmagukkal párhuzamosan lengenek és egy-egy mintaláncsorozat hatása alatt működnek közre a készülő áru «bemintázásában)). így pl. női hajhálók készítésénél egy vagy több létra a tulajdonképeni (a rajz 1. ábráján [hj-val jelölt) hálót, egy további létra pedig az áruk kivánt szélességének megfelelő (az 1. ábrán [k]-val jelölt) közönként, egymással párhuzamos, sűrűbb kötszövésű függélyes (A) szegélypárokat készíti. Egy-egy (A) szegélypár két szegélye egymástól rendszerint egy hálószem-távolságnyira van és ha a kész árut minden egyes (A) szegélypár (a—a) középvonala mentén felvágják, akkor hossz-széleiken egy-egy szegéllyel határolt, (k) szélességű sávokat kapnak, melyekből a végleges darabok szabandók le. Régebben ezekből a sávokból az egyes végleges árukat a szegélyek között egyszerűen haránt- vagy ferdeirányú vágásokkal szabták le, pl. a szokásos háromszögalakú Jjői hajhálókat a ferde zeg-zúgos (b—b), ill. (bl- bl) stb. vonalak mentén vágták le; világos, hogy így oly árukat kaptak, melyeknek csak egyik oldalukon volt szegélyük és melyek ez okból használat közben könnyen foszladoztak és szakadtak. Ezért már javasoltak oly berendezést, mely a szóbanforgó kötszövőgépeken lehetővé tette, hogy az (A) szegélypárokoin kívül a rajz 1. ábráján (B)-vel jelölt, ferde, zeg-zugos szegélypárok is készüljenek, amivel az elkészült hálókelméknek az (a—a) és (b—b), ill. (bl—bl) stb. vonalak mentén való felvágásával mindhárom oldalukon szegélyezett árukra tettek szert. Ezt eddigelé úgy érték el (v. ö. a 109.191. sz. szabadalmi leírást), hogy az (A) szegélyeket készítő létrán kívül a kötszövőgép egy másik létráján ennek hosszirányában eltolható, külön tartólécet alkalmaztak^ amelyre külön a (B) szegélyeket készítő lyukas tűcsoportokat a változó (k) szélességnek megfelelő közökben, tehát esetről esetre változó távolságban szerelték fel és amelyet kilincsfogazású rudakkal kapcsolódó, rugós kilincsekkel és lengető hajtószerkezettel kényszermozgásúan, a zegzugos (b—b) stb. vonalaknak megfelelően hajtották. így a feladatot általánosságban megoldották ugyan, minthogy azonban egyfelől