114045. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciájú-adó
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114045. SZÁM. VLL/J. OSZTÁLY — L. 6712. ALAPSZÁM. Nagyfrekvenciájú adó. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég1 Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 6-ika. A találmány nagyfrekvenciájú adó, melynek lehetőleg csekély költség mellett, nagy frekvenciaállandósága van. E követelmény különösen szállítható adóknál kívánatos. A találmány további célja, hogy a hullámváltást kvarc-kristályok kicserélése nélkül, egyszerű módon létesíthessük, pl. sűrű forgalom esetén. A találmány szerint e feladat megoldására a közbenső frekvemciásvétel ismeretes elvét az adóoldalra alkalmazzuk. így egyszerű eszközökkel nagy frekvenciaállandóságot kapunk. A találmányt az alábbiak ultrarövidhullámú adó figyelembe vételével ismertetik. Rezgései ő ál 1 í t ó v al, mielyet magában véve ismeretes módon kvarc, turmalin vagy hasonló kristály szabályoz, 8 m-es hullámot állítunk elő. Ezt a 8 m-es hullámot más rezgéselőállítóbál eredő 160 m-es hullámmal moduláljuk. Az említett számpéldánál azután felső oldalszalagnak a 8 2 m-es hullám és alsó oldalszalagnak a 7.8 m-es hullám adódik ki. Az egyik oldalszalag az átviendő hír hordozója. A használatlan oldalszalagot az adó megfelelő kivitelű körei kiválasztják. A második adó (160 m adó) frekvenciája a hangoló i eszközök változtatásával cserélhető. Általánosságban nem nehéz ily frekvenciához a szokásos eszközök felhasználásával, azaz valamely mechanikai szabályozóeszköz, pl. kvarc felhasználása nélkül, nagy , frekvenciaállandóságú rezgéselőállítót építeni. Így egyrészt lehetséges ,a rezgésköröket, vagy a kapcsolási elemeket úgy megalkotni, hogy az elrendezés rázkódtatásck ellen érzéketlen legyen, azaz belső kapacitás változás okozta frekvenciaváltozások fel ne lépjenek, másrészt a rezgőkörök és kondenzátorai számára hőmérséklet iránt érzéketlen anyagnak, azaz olyan anyagnak, melynek hőokozta kiterjedése nem nagyobb, mint 5.10-B mint pl. a kerámiai iparban ismeretes ardosztán felhasználásával gondoskodhatunk arról, hogy frekvenciaváltozások fel nem léphetnek. Azonkívül oly kapcsolást választhatunk, melynek pl. közvetve fűtött csövei és állandó anódafeszültségű rezgőcsövei vannak. Mindezeket a módszereket rigy használhatjuk, hogy a második rezgéselőá llí tónak nagy frek venci aálland ósága és változtatható frekvenciája legyen. A közbenső frekvenciavételből átvett elv felhasználásával oly rezgéselőállítót kapunk, melynek frekvenoiaállandósága lényegében olyan, mint a kvarccal szabályozott készüléké, de csak az abszolút értékeik változtatása szempontjából, mert azok a csekély változtatások, melyek a kvarccal nem szabályozott második rezgéselőállítónál léphetnek fel, figyelmen kívül hagyhatók, minthogy ezek úgy hatnak, mint a keletkező egymásra rétegezett hullám abszolút frekvenoiaváltozásai. Oly frekvenciaállandóságot kapunk tehát, mint a kvarc frekvenoiaállandósága, azonkívül pedig, és ez a találmány lényeges előnye, rezgéselőállítót kapunk, melynek változtatható hullámterülete van.
