114017. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses villalmos izzólámpa

MAGYAR KIRÁLYT & SZABADALMI- BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114017. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. — 1\ 8376*. ALAPSZÁM. Gáztöltéses villamos izzólámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindlioveu-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 8-ika. A (találmány villamos izzólámpa lényegileg kriptonból vagy xenonból vagy e kettő keverékéből ál'ló gáztöltéssíel. E gázok (kripton, xenon vagy ezek keveréke) argonnal és nitrogénnel vagy csupán nitrogénnel is keverhetők. A találmány kizárólag házi világításra alkalmas lámpákra, azaz olyan lámpákra vonatkozik, melyek közvetlenül a hálózatra kapcsolandók és nem oly kivitelűek, hogy sajátos optikái eszközök segélyével irányított fénynyalábokat sugároznak ki. A találmány szerint az izzólámpa befeő buratérfogatiát az izzólámpákhoz eddig alkalmazott térfogatoknál jelientékeaiyen kisebbre méretezzük, még pedig akként, hogy a köbcentiméterekben kifejezett térfogait W + 25 nagyságrendű, ahol W az égő láimpa Watt-száma, e kis burát pedig második burával is körülvesszük, mely a normális méretű .tehieit. Önként értetődik, hogy ez a képlet csak a nagyságrendet adhatja meg. A belső buránaik pontosan e képlet szerint vailó kiképzése már azért is lehetetlen volnia, mert a buratérfogat, pl. a talpacska beforrasz;tása miatt, az egyik lámpánál nagyobbra sikerülhet, mint ugyané sorozat egy másik példányánál. Minél kisebb a buratérfogait, a.nnáíl nagyobbak a buratérfogatra vonatkoztatott aránylagos ingadozások. Szélső értéknek felfelé és lefelé, 40%-ös eltérés engedhető meg. E térfogatok jelentékenyen (kb. felényivel) kisebbek a normális lámpák térfogatainál. Ilyen kicsiny, W + cms

-es belső btmitiérfogatú lámpák hátrányaként lehetn • te kinteni, hogy legalább is az esetben, ha a bura gömbalakú, a fényközéptávoilság, azaz a hüvely kontaktusvégfelüllete és az izzótest közötti távolság kisebbé válik, mint a normális lámpák esetében. E hátrány kiküszöbölésére a találmány szerint a gázitöltéses bura körül második burát rendezünk el, mely normális méretű lehet. Ebben a másik burát különféleképen lehet elrendezi, úgy hogy az így készült lámpa fényközéptávolsága mégis a sizokott értéken marad. Ekkor a hüvelyt a külső burára erősíthetjük. A második bura, elrendezése a gáztöltéses, kis bura körül több fontos előnyt nyújt. A külső bura a beilső burának természetes védelmet biztosít. Ha a külső bura valamilyen módon megsérül, ebből még nem következik, hogy a lámpa, mint a szokásos izzólámpák esetében, további használatra alkalmatlanná válik. A két bura, közötti tér továbbá szigetelő hatást fejt ki. Ezzel elérjük, hogy egyrészt a belső bura a kör nyeizetnek lényegesen kevesebb hőt adhat le, ami a lámpa hatásfokát növeli, másrészt pedig, hogy a lámpa, még akkor is, ha hosszú ideig egyhuzamban égett, kézzel megfogható. A két bura közötti teret esetleg rossz hővezető gázzal is tölthetjük, amivel azt érjük el, hogy a külső bura még kevélabbé melegszik fel. Ennek az a-z előnye, hogy kevésbbé kell lámpaernyők és hasonlók meggyulásátói tartanunk. A hüvelynek a, külső burára erősítése is előnyökkel jár. Miután a találmány szerinti lámpák különösen alkalmasak viliá-