114009. lajstromszámú szabadalom • Fényképezőgép

MAGYAR KIRÁLYI M SZABADALMI BÍRÓSÁG w SZABADALMI LEÍRÁS 114009. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. — M. 9993. ALAPSZÁM. Fényképezőgép. Mesterházy Vilmos elektrotechnikus Szombathely. A bejelentés napja 1933. évi május hó 8-ika. A találmány a keretkeresővel egyesített távolságmérőnek oly egyszerű és célszerű elrendezése, hogy az kis- vagy középnagyságú, laposra összecsukható zsebfényképező gépeken is, a gép térfogatának jelentékeny megnagyobbítása nélkül, alkalmazható legyen. A fényképezőgép és a távolságmérő összekapcsolása, valamint a távolságmérő és a keretkereső egyesítése már korábban is ismert volt, de kezr detlegesebb formában, s e találmány előnyei nélkül. E találmány szerint a távolságmérőnek a keretkeresővel való egyesítése céljából a kereső irányzórése magán a kamaraházon van kivágva vagy, ha a keretkereső középvonala és evvel együtt maga az irányzórés is a kamaraház határain kívül esik, a távolságmérő nézőtükre csap körül elfordítva vagy vezetősínen elcsíisztatva hozható a keretkereső középvonalába (tengelyébe). Az 1. és 2. ábra elől- és felülnézetben olyan elrendezést mutat, amelynél (R) keretkereső (r) irányzórése a kamarabáz határain kívül esik. A gép felső részében elhelyezett kéttükrös távolságmérő (S) tükre a tárgy felé van irányítva, a (t) nézőtükör (szemtükör) pedig csak (u) csap körül [amellyel (K) kar köti össze] átfordítva jut a keretkereső középvonalába (tengelyébe) és így használatrakész állapotba. A rajz szerint az (S) tükör, a vele összefüggő (z) tengely és (d) kar révén összeköttetésben van az objektívtar tóval. Az utóbbinak elmozdulása a tükör megfelelő szögelfordulását okozza. A keresőben látható képnek egy része (t) tükörben mutatkozik. Ha az objektív megfelelő elmozdítása után a kétféle kép részei egybevágnak, az illető rész képét az objektív is élesen rajzolja. A (t) tükröt tartó lapos kar (K) függőleges része (k) élével fordul az irányzórés felé ós így a képből csak keveset takar el. Használaton kívül a tükör és a kar a gép belsejében foglalnak helyet. A 3. ábrán látható elrendezésnél a keretkereső középvonala (tengelye) a kamaraház határán belül esik, ezért az (r) irányzórés inagán a kamaraházon van kivágva. Így elérhető, hogy a kamaraházban elhelyezett kéttükrös távolságmérő (t) nézőtükre beleesik a keretkereső középvonalába anélkül, hogy helyéből el kellene mozdítani. A 4. és 5. ábrákon oldal- és felülnézetben bemutatott elrendezésnél, amely széles alakú gépeknél alkalmazható célszerűen, négytükrös távolságmérő van. Az (r) irányzórés a kamaraház megnagyobbított felsőrészének a közepén van kivágva, hogy a kettős nézőtükör (t) egybeessék az (R) keretkereső középvonalával. Az esetben, ha a kéttükrös távolságmérőt nem a kamaraház felső részében, hanem az objektívtartó előrész felsőrészén helyezzük el, a 3. ábrának megfelelő szerkezetet a 6. ábra mutatja, azi 1. és 2. ábráknak megfelelőt pedig a 7. ábrán láthatjuk. Az irányzórés elrendezése mindkét esetben változatlanul ugyanaz marad, azonban a 7, ábra szerinti szerkezetnél előnyösebb, ha nézőtükröt csukló körül való átfordítás helyett (e) vezetősínen való egyenesirányú elcsúsztatással hozzuk