114002. lajstromszámú szabadalom • Járművek égési erőgépeinek elősűrítő telepe

MAGYAR KIRÁLYI ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114002. SZÁM. XX/a/2. OSZTÁLY. — A. 397Í). ALAPSZÁM. Járművek égési erőgépeinek elősűrítő telepe. Autó Union A. G. cég- Chemnitz (Németország). A bejelentés napja 1935. évi julius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1934. évi julius hó 4-ike. A találmány elősűrítő telep járműveknek időszakosan fel- vagy túltöltéssel dolgozó égési erőgépeihez-Az ilyen elősűrítő telepeknél eddig az elősűrítő számára két elvi kapcsolás vált ismeretessé. Az egyik kapcsolási mód szerint az elősűrítőt az elgázosító mögé kapcsolják, illetőleg az elgázosító és a motor között rendezik el. Bekapcsolt, vagyis üzemben levő elősűrítőnél a telep kifogástalanul működik, míg akkor, ha az elősűrítő üzemen kívül van, a telep működése nem kielégítő, mert ehhez az volna szükséges, hogy a motortól szívott tüzelőanyag-levegőkeverék először az elősűrítem áramolják át. Mivel az ilyen üzem nehézségeket okoz, az elősűrítőnek ilyen elrendezésénél a szívóvezetékbe n normális szívóüzemhez való, az elősűrítő előtt és mögött a szívóvezetékbe torkolló mellékva,gy megkerülő szívóvezetéket kell beiktatni, úgy hogy az egész szívó-vezetékrendszer D-alakú lesz. Ennek azonban szükségszerű következménye a szívóvezetéknejk hiányos, számos kanyarulatot tartalmazó szerkezete és minthogy a jármű motora az üzemi idő legnagyobb része alatt rendes szívóüzemmel dolgozik, ez a hiba igen zavaró. A másik ismert kapcsolási módnál az elősűrítőt az elgázosító elé kapcsolják. Ez az elrendezés az elgázosító berendezésnek jelentékeny módosítását teszi szüksógcissé. Ha a tüzelőanyagtartályban és az elgázosító úsziókaimrájfábian azonos nyomásviszonyokat akarunk elérni, akkor először is a vezetéket az elősűrítő nyomólégvezetékátől a tüzelőanyagtartály le',lé kell elágaztatni és ezenfelül egy további elágazást -az elgázosító úszóteréhez kell vezetni. Az elősűrítő üzeme közben az elgázosító úgynevezett nyomásos elgázosajtóiként dolgjozik, úgy hogy a tüzelőanyagnak az elsőnek említett kapcsolási módnál fellépő, az, elősűrítő re gyakorolt kedvező hűtő hatása itt elvész. Ennek az elősűrítő zajos üzeme a következménye, mert a nagyobb hőfejlődésre való tekintettel a szerkezet mozgó részei közötti hézagoíkat nagyobbakra kell méretezni. Ezenfelül az olyan elgázosító, mely az elősűrítő üzemel alatt nyomásos elgázosítókónt dolgozik, a szívóüzemben használhatatlan. Az elgázosítót tehát úgy kell szerkeszteni, hogy ezenfelül szívásos elgázosítóként is alkalmas legyen és ez vagy az elgázosítónak igen körülményes szerkezetéhez vezet vagy pedig -egy második, csupán a szívóüzemben működő elgázosítót teisz szükségessé. A nyomásos elgjázosítóüzemben ezenfelül még az, a hátrány is mutatkozik, hogy az elősűrítő nyomóvezetékéiben fellépő rezgések a tüzelőanyagtartályra és az úszókamrára vivődnek át és ez bizonyos körülmények között igen zavaró jelenségekhez vezet. A találmány az ismert elősűrítő berendezésekneik összes hátrányait azzal küszöböli ki, hogy az égési erőgép munkahengereihez menő közös keverékvezietékhez egy-egy a szívóüzemhez való saját szívóvezetéket és egy-egy az időszakosan dol-