113985. lajstromszámú szabadalom • Tejhűtőkészülék kizárólag cseppfolyós szénsavval

Megjelent 1936. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 113985. SZÁM. XVIII/c. OSZTÁLY. — F. 7337. ALAPSZÁM. Tejhűtő készülék, kizárólag cseppfolyós szénsavval. Fodor Béla Imre hadirokkant magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi február hó 1-je. Az ismert kiképzésű, panziós, valamint elpárologtatással működő' hűtőgépek hát­ránya, hogy helyhez kötöttek és csak ott alkalmazhatók, ahol a hajtóerő rendel­kezésre áll. Egészségügyi szempontból, különösen tejhűtésnél, további hátránya az, ilyfajta gépeknek, hogy a hűtést a fel­állított helyiségben szabadon végzik, mi­által a tej a munkaterem levegőjével, az ebben lévő bacillusokkal, porral és ki­lehelt párákkal fertőződik. A találmány szerinti tejhűtő készülék e hátrányoktól mentes és lényege abban van, hogy a hűtést, — minden gépi be­rendezés mellőzésével —, cseppfolyós szón­sav porlasztásával, illetve expandált,atá­sával eszközöljük olyképpen, hogy vala­mely, az egészségre ártalmatlan hűtőfo­lyadékot, pl. Reinhartint vagy Klorin­solet tartalmazó hűtőtestet egy kettős­falú és hőszigetelő, lyukacsos anyaggal bélelt, légmentesen záródó szekrényben helyezünk el és a hűtőfolyadékot por­lasztócsövön keresztül betáplált, csepp­folyós szénsavval lehűtjük, a hűtendő fo­lyadékot, vagyis a tejet magát pedig a légmentesen elzárt és hőszigetelő fallal körülvett szekrénytérben a hűtőtestnek célszerűen hullámossá tett falán lassan leszivárogtatjuk, miközben hatásosan lehűl. A példaképen említett hűtőfolyadékok ismeretesek és jellemzőjük, hogy fagy­pontjuk igen alacsony. Így pl. a Reinhar­tin néven forgalomba hozott hűtőfolya­dék fagypontja és fajhője a sűrűség sze­rint változik. Ha pl. sűrűsége 32 Bé, ak­kor fajmelege 0.645 és fagypontja kb. — 50 C°. A találmány szerinti tejhűtő készülék példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz függőleges metszetben tünteti fel. A kettős falú és az (a) ajtóval légmen­tesen elzárható szekrényben helyezzük el a hűtőtestet, amely a csonkakúpalakú, hullámos falú, külső (b) fémköpenyből és ebben elhelyezett, célszerűen rossz: hőve­zetőanyaggal megtöltött, ugyancsak cson­kakúpalakú belső (c) testből áll. A hűtő­szekrény két (d) és (e) fala közötti teret rossz hővezető anyaggal, előnyösen ba­zalt- vagy kokszsalakkal töltjük meg. A hűtőtest (b) köpenye és a belső (c) test közötti teret a hűtőtest mintegy fél magasságáig a már említett hűtőfolya­dékkal töltjük meg ós e térbe vezetjük a cseppfolyós szénsav (f) csövét. A hűtendő tej bevezetése a hűtőszek­rény fedelében létesített nyílásban elhe­lyezett (g) tölcséren keresztül történik a hűtőtest homorú (h) tetejére, honnan az a hullámos köpenyfalon lefolyva, a hűtő­szekrény aljában elhelyezett, lapos (i) gyüjtőtálba, ebből pedig a (k) lefolyató­nyíláson és a szekrényfenék (m) nyílá­sán keresztül az odahelyezett felfogó­edénybe kerül. A hűtőkészülék a következőkép mű­ködik: A hűtőtest köpenyterében elhelyezett hűtőfolyadékot az (f) porlasztócsövön ke­resztül bebocsátott, cseppfolyós szénsav lehűti. A hűtőfolyadék által fel nem vett szénsavfelesleg a (c) test tetőlapjában lévő (n) nyílásokon keresztül a benne el­helyezett, lyukacsos anyagba hatol, mely­ből az (o) csövön keresztül a hűtőszek­rény kettős (d, e) fala között lévő lyuka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom