113971. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatódás kisütőcső
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 113971. SZÁM. Vil/d. OSZTÁLY. — P. 8088. ALAPSZÁM. Oxidkatódás kisütőeső. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég1 Eindhoven-ben. A bejelentés napja 1933. évi november hó 7-ike. Hollandiai elsőbbsége 1932. évi december hó 10-ike. A találmány oly oxidkatódás kisütőcső, melynek közvetlen vagy közvetett fűtésű kaitódája az emittáló anyag rétegéit vezető alátéten tartalmazza. A találmánynak azonban kiváltképen közvetett fűtésű katódás kisiitőcsövek esetében van jelentősége. Ily csöveknek, pl. rádiótelegráfiálroizi vagy tellefóniához való elektromos rezgések keltésére, erősítésére vagy vételére szánt csöveknek használatánál igen fontos, hogy] a katódának a kellő hőmérsékletre hevítéséhez szükséges energiafogyasztás' leher tőleg csekély legyen. Azt találtuk, hagy a fűitőeinergia nagy része a katódfelülietről való kisugárzás révén veszendőbe megy. Az ismert katódáknál tehát a használatos emittáló anyagok, pl. alká'liföldfémoxidok kisugárzóképessége játsszia a főszerepet. Az oxid számára való vezető alátét megválasztásánál lényegileg ama követelmények voltak mérvadók, melyeket az alátétnek a katóda kigázloisításánál fellépő hőmérsékletekkel kapcsolatban kellett kielégítenie. Ennek következtében alátét,nek gyakran nikkelt; használtak, melynek olvadáspontja meglehetősen magas. Az erősen sugárzó nikkel és a nikkellre felvitt emittálóréiteg együttes hőkisugárzása folytán az ily ka-> tódáknál a fűtőenergia nagy része éppert e kisugárzás révén megy veszendőbe. A találmány annak felismerésén alapszik, hogy a kisugárzott energiát jelentékenyen csökkenthetjük, ha gondoskodunk airrólv hogy a kisugárzás tekintetében ne az oxid, hanem a kisugárzás tekintetében kedvezőbb tulajdonságú alátét játssza a főszerepet. A találmány szerint tehát laz emittáló anyagot a nikkelnél kisebb sugárzó képességű fémre vagy féimötvözetre, előnyösen rézre visszük fai s az, emittáló anyag rétegének vastagsága ez esetben 0.1 mm-nél és előnyösen 0.05 mm-nél kisebb. Minthogy tehát egyrészt az oxidréteget oly vékonyra szabjuk, hogy cl iZí ct hősugárzás szempontjából még áttetsző vagy: áteresztő, úgy, hogy magának az oxidrétegnek sugárzása a háttérbe szorul és minthogy másrészt a sugárzásnál főszerepet játszó alátéttest számára kis kisngár-" zóképességű anyagot váíliasatunlk, az ismert katódákhoz képest igen nagy haladást érünk el. Igen jó hatást érünk el, ha az alátéttesteit lehetőleg sima, tehát pl. oxidáliatian és bevágásoktól mentes felülettel készítjük, úgy, hogy lényegileg csak a síima fémfelület sugárzási képessége játszik szerepet, amin az értendő, hogy az alátét test hősugárzása alakításánál fogva, a fekete test hősugárzásának 15%-áná'l, előnyösen 6%-ánál kisebb. Azt tapasztaltuk, hogy a katódfelület cma -enkénti fűtőenergiája bizonyos telítési emissziónál cm2 -enként könnyen teheti ki annak a f íítőeneirgiának 70%-át. vagy ennél kevesebbet, mely ugyanezen emisszió fenntartásához szükségeltetnél az esetben, ha az emittálóréteget nikkelből való testre vittük volna fel. Ha az oxidréteg vastagságát 0,05 mm-nél kisebbre vesszük és alátétként rezet használunk, sok esetben a fűtőenergia