113970. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 1139 lO. SZÁM. VH/h. OSZTÁLY. /'. 7958. ALAPSZÁM. Elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeu cég' Eiiidhoven-beii (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi április hó 4-ike. A 111.131. 1. sz. magyar szabadalmunk oly elektromos kisütoesövet ismertet, mely a kisülésben résztvevő fémgőzt,, pl. nátrium, kálium, rubidium, kadmium, magnézium, thallium, cink gőzét tartalmazza (azaz oly fémgőzöket tartalmaz, melyek nyomása 200 C° hőmérsékleten 1 milliméternek csakis töredékét teszi) és ímely cső U-alakban hajlított lehet, ekkor tehát két egyenesvonalú része van, melyeket egymással hajlított rész köt össze. A 111.430. sz. magyar szabadalmunkban ismertetett kisütőosőnek egymáshoz közel ugyancsak egyenes vonalú részei vannak, melyeket egymással hajlított csőrész köt össze. Találmányunk célja az előbb jelzett fajtájú kisütőosövek hatásfokának fokozása. Találmányunk szerint a kisütőcső hajlított részének belső keresztmetszete az egyenesvonalú részek keresztmetszeténél kisebb. Azt találtuk u. i., hogy az oly keresztmetszetű hajlított rész, mely az egyenesvonalú részek keresztmetszetével egyenlő, üzem közben az egyenesvonalú részeknél alacsonyabb hőmérsékletet vesz fel. Miután a fémgőz nyomását a csőben a csövön belül uralkodó legalacsonyabb hőmérséklet határozza meg, a hajlított osőrész előbb említett alacsonyabb hőmérséklete a gőznyomás csökkenését idézi elő. Az az energia, amelyet az egyéb csőrész,eknek magasabb hőmérsékletre hevítésére fogyasztunk, ennélfogva kihasználatlanul fogyasztódik, ami a kisütőcső hatásfokát csökkenti. Ha azonban a hajlított osőrész,nek kisebb belső keresztmetszetet adunk, a feszültségesést és így a hajlított részben fejlesztett hőt növeljük, azaz a hőfejlődés a csőben egyszerű módon igazodik a csőfal hőleadásához. A csőfal felhevítéséhez fogyasztott energiát tehát lehetőleg hasznosan alkalmazzuk, ami a cső hatásfokát fokozza. Bármely előforduló esetben a hajlított rész legkedvezőbb belső keresztmetszetiét számítással vagy néhány egyszerű kísérlettel megállapíthatjuk. A legkedvezőbb kivitelt kapjuk, ha ezt a keresztmetszetet ép oly nagyra vesszük,' hogy a hajlított rész, ugyanazt a hőmérsékletet veszi fel, mint az egyenesvonialú csőrészek. Ennek a hatásnak jelentékeny részét azonban már akkor is elérjük, ha a vékonyított résznek oly keresztmetszetet adunk, mely az optimális értéktől kissé eltér. A legtöbb esetben a hajlított osőrész keresztmetszetét legalább 10%-kal kisebbre szabjuk, mint amekkora az egyenesvonalú részek kereszt metszete. Találmányunkat még részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely példaképen találmányunknak fénysugarak kibocsátására alkalmas kisíitőosőre való alkalmazását mutatja. Az ábrázolt csőrnek két (1) és (2) egyenesvonahi része van, melyeket egymással hajlított (3) rész köt össze. Az (1) és (2) részek felső végében elektródák vannak, még pedig egy-egy (4) katóda és egy-egy hengeres (5) anóda. Ez anóda