113968. lajstromszámú szabadalom • Idegen gyújtásos és légfojtásos befecskendezési égési erőgép

tartályból, melyet a (9) dugattyúk beszívnak. A tüzelőanyag-szivattyú alsó részében, a (11) tengellyel szemben elhelyezett második (27) tengelyen ugyancsak szivatytyúdugattyúkkal együttműködő ütközős (28) hüvelyek vannak elrendezve; a (27) tengelyen (29) emelő van rögzítve. Míg azonban a (11) tengely hüvelyeinek száma azonos a tüzelőanyag-szivattyúk számával, tehát pl. hathengeres motornál a hüvelyek száma is hat, addig a (27) tengelyen csak annyi hüvely van, ahány tüzelőanyag-szivattyút kis terhelésnél, főleg üresjárásnál lekapcsolni óhajtunk. Ha pl. három mótorhengert óhajtunk kikapcsolni, akkor a kikapcsolandó három tüzelőanyag-szivattyúnak megfelelően három hüvelyt rendezünk el a (27) tengelyen. A (29) emelő a (36) elektromágnessel van összekötve, melynek gerjesztő vezetéke egyrészt valamely áramforrással, pl. a (30) akkumulátor-teleppel, másrészt a (31, 32) villamos kontaktus (31) peckével van összekötve. A (31, 32) kontaktus záródik, mihelyt a (14) légszívóvezetékben uralkodó depresszió bizonyos fokot elért; emellett az egyik (32) kontaktuspecek az, (5) szívótoldathoz oldalt csatlakozó (35) térben mozgatható és tömítőszervvel, pl. (33) bőrmembránnal és (34) visszavezető rugóval van felszerelve, míg a másik (31) pecek, a (32) pecekkel szemben, a tokfalban van rögzítve. A (33) bőrmembrán fölött légköri nyomás, alatta pedig a légszívóvezeték nyomása uralkodik. Mihelyt a (6) fojtócsappantyúval létesített depreszszió bizonyos fokot elért, a (35) térben uralkodó depresszió ellenében működő légköri túlnyomással leszorított (32) pecek a (31) pecekkel jut érintkezésbe. E pillanatban a (30) telep áramköre záródik, a (36) elektromágneses gerjed ós (37) fegyverzete, a

(29) emelőt, a (29a) visszavezető rugó hatásával szemben lenyomja. Ezáltal a (27) tengely és a három szivattyúdugattyúval együttműködő ütközős (28) hüvelyek az óramutató járásával ellentétes irányban oly mérvű elforgást szenvednek, hogy a lekapcsolandó szivattyúk szívólökete nullával egyenlő, de legalább >ly csekély, hogy a szivattyúk nem jutnak többé a (10) verők hatáskörzetébe. A (31, 32) kontaktust nem csak depreszszióval, hanem mechanikailag is működ;ethetjük. E célból a (32) pecek (2. ábra) i (6) fojtócsappantyúval együtt mozdul el. Mihelyt a fojtócsappantyú bizonyos záróhelyzetet elfoglal, amely pl. a mótor kisebb terhelésnek felel meg, a (31, 32) peckek érintkeznek, amikor is a (36) mágnes begerjed és a tüzelőanyag-szivattyúk egy részét kikapcsolja. A kontaktust önműködő centrifugál szabályozóval, a fojtócsappantyút mozgató lábitós emelővel vagy más efféle szerkezettel is működtethetjük. fia a lekapcsolás! végző villamos berendezést mellőzni akarjuk, akkor pl. depresszióval működtetett dugattyus segédmotort alkalmazhatunk (3. ábra). A (29a) rugóra felfüggesztett (29) emelőn rugóval terhelt (71) dugattyú nyugszik. E dugattyú fölötti tér a légkörrel, a dugattyú alatti tér pedig a (72) vezeték és a (73) szelep útján a (14) szívóvezetéknek a (6) csappantyú mögötti részével közlekedik. Ha a (14) vezetékben elég nagy depresszió uralkodik, a (73) szelep nyílik ugyanolyan módon, ahogy az 1. ábrában a (32) kontaktuspecek a (31) pecek felé mozog. Ekkor a (72) vezeték a (35) térben uralkodó depressziót a (71) dugattyú alatti térre viszi át, amelyet ekkor a légköri túlnyomás lefelé mozgat és a (29) emelőt az óramutató járásával ellentétes irányban elállítja. Ily módon a lekapcsolás szintén biztosan és gyorsan megy végbe. A 4. ábra a (31, 32) kontaktusnak igen célszerű megoldását szemlélteti. Az, (5) légszívóvezetékhez (1. ábra) csatlakozó kontaktusok alsó részében a (31) kontaktuspecek szigetelten és mozdulatlanul foglal helyet. A (32) kontaktuspecek két (51) és (52) lemezt hord, melyek között (33) membrán feikszik. A (34) visszavezető rugó, melynek feszültségét az (53) csavar szabályozza, a (32) és (31) peckek közötti kontaktust megszakítani igyekszik. Hogy a kontaktuszerkezeit a szívóvezetékben a nyomás mérvében létesített kontaktust fenntartsa és hogy elejét vegyük annak, hogy a kontaktust csekély légnyomásváltozások vagy más zavarok befolyásolják, a (34) rugó feszültségét úgy választjuk meg, hogy bizonyos légköri túlnyomás, amelv főleg' az (54) gyűrűs felületre hat, a (32) pockot lenyomja és ezt a (31) pecekkel érintkezésbe hozza. Mihelyt a (32) pecek bizonyos darabbal lefelé mozgott, az a felület, amelyre a légköri túlnyomás °t, az (55) körgyűrűfelülettel növekszik. Ezt úgy érjük el. hogy az (51) lemez fölött, az (56) gyűrű és az (58. 59) furatok segélyével, az (51, 52) lemezekben (60) teret létesítünk, amely a (32) pecek felső