113968. lajstromszámú szabadalom • Idegen gyújtásos és légfojtásos befecskendezési égési erőgép

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 113968. SZÁM. Y/d/2. OSZTÁLY. //. 9231. ALAPSZÁM. Idegen gyújtásos és légfojtásos befecskendezési égési erőgép. Hesselman Motor Corporation Ltd. London. A bejelentés napja 1934. évi január hó 29-ike. Svédországi elsőbbsége 1933. évi február hó 6-ika. Befecskendezéses és idegen gyujtásos égési erőgépeknél a teljes terhelés alatt fekvő terhelési körzetben nem csupán a tüzelőanyag-, hanem a léghozzávezetést is ajánlatos fojtani, hogy kis tüzelőanyagtöltések feltétlen biztosan gyulladjanak. Öngyujtásos gépeknél (Diesel-motoroknál) is alkalmaznak néha, kis terhelésnél, légfojtást. A fojtási eljárás kivitele nem csak aránylag nagyfokú légfojtást igényel a legkisebb terheléseknél, pl. üresjárásnál, hanem a mindenkori tüzelő anyag-töltéshez betáplált légmennyiségek lehető pontos betartását is. Minél erőteljesebb azonban a fojtás, annál könnyebben zavarja meg a kellő légmennyiségtől már csekély mértékben eltérő légmennyiség az égési folyamatot. Bármily csekélynek is látszik az eltérés abszolút mértéke, mégis tetemes változásokat idéz elő a töltés alkatelemeinek egymás közötti viszonyában. Elsősorban oly gépeknél, melyeknél a terhelés gyakran és gyorsan változik, pl. jármű-motoroknál, nehézségekkel jár a minden üzemi feltételnél helyes légmennyiség betáplálása. Külső befolyások, pl. az időjárás változásai, a légszelepek tömítetlensége, a beszívott légmenynyiségnek az egyes "hengerekre való egyenlőtlen elosztása, vagy lökésszerűen fellépő terhelésváltozások és sok más körülmény igen könnyen zavarják meg a légbetáplálást és ezzel együtt az elegy összetételét is. Pl. az erős fojtásnál, ha a szívószelep nyílik, az égési térben légköri vagy ennél valamivel nagyobb nyomás, a szívóvezetékben azonban tetemes depresszió uralkodik. Ennek következtében égéstermékek kerülnek a szívóvezetékbe, amíg a nyomáskiegyenlítődés beáll; ezek a gázok az áramlási irány megváltozása után a hengerekbe kerülnek. Eközben könnyen előfordul, hogy a hengerek egy részébe főleg égési gázok, más hengerekbe viszont csak friss levegő áramlik. Ha ily zavarok előfordulnak, természetesen nem számíthatunk a hengertöltés kifogástalan elégésére. A találmány szerinti gép kiküszöböli az eddigi iizem túlérzékenységének hátrányait. A találmány lényege az, hogy oly égési erőgépeknél, melyeknek égési terébe tüzelőanyagot fecskendezünk, a gép felső terhelési körzetében a hengerenként befecskendezett tüzelőanyagmennyiséget változtató, az alsó terhelési körzetben pedig, különösen üresjárásnál, a tüzelőanyagnak a géphengerek egy részébe, pl. felébe való beáramlását kikapcsoló légfojtás-szabályozó szerkezetük van. Az ily fojtásszabályozás segélyével, a kikapcsolás után üzemben maradó hengerek sokkal kisebb vákuummal jöhetnek ki, mert az ezen hengerekkel létesítendő nagyobb teljesítményt, a találmány szerint, elsősorban légtöltésük fokozásával érjük el. Míg eddigelé üresjárásnál aránylag nagy volt a léghiány, hogy a mótor stabil járását a legkisebb tüzelőanyagmennyiséggel fenntarthassuk, addig a találmány szerinti fojtásszabályozásnál az üresjárási vákuum 15—30%-kal kisebb lehet. Hogy mennyivel csökkenthető a vákuum, az a körülmények egész sorától függ, melyekre a lekapcsolt hengerek számán kívül az